Százak a keresztúri Múzeumok éjszakáján

A látogatók pénteken megismerhették a honfoglalás kori életmódot, a keresztúri borászatot és különlegességként az inkák mágikus szimbólumát is egy kolumbiai festőművész és sámán vezetésével.

Hetvenéves a székelykeresztúri Molnár István Múzeum, a kerek évforduló megünneplésének szentelték az egész évet, így a Múzeumok éjszakája alatt is a névadó munkássága előtt tisztelegtek – mondta el Sándor-Zsigmond Ibolya, az intézmény muzeológusa, a rendezvény főszervezője.

Keresztúron rendhagyó időpontban, június 10-én tartották meg a Múzeumok éjszakáját, ugyanis főként iskolások alkotják a célközönséget, így a június végi dátumon a legtöbben már vakáción lennének vagy épp a vizsgák foglalnák le őket. Sándor-Zsigmond Ibolya szerint évente mintegy hétszázan fordulnak meg a rendezvényen, a szervezésből pedig a helybéli diákok is kiveszik a részüket, egyesek az előkészületekbe kapcsolódtak be, mások pedig tárlatvezetést vállaltak.

„Igyekszünk minden évben változatossá tenni a rendezvényt, ám mivel csak négyen dolgozunk az intézményben, így állandóan partnereket kell keressünk. Az iskolák diákjaival már évek óta együtt dolgozunk, idén az Erdélyi Ifjúsági Egyesület önkéntesei is csatlakoztak. Minden évben bemutatunk magángyűjteményeket, ezúttal Pitó Margit néni babagyűjteményét tártuk a közönség elé. Hasonlóan Molnár Istvánhoz, mi is a személyes kapcsolatainkat szoktuk felhasználni szervezéskor, és a különböző meghívottak felkeresésekor. Így került Keresztúrra a kolumbiai festőművész, Wamuni Salamond is, aki az inka asztrológiáról tartott előadást” – magyarázta a főszervező.

A sámán-festőművész bemutatta, hogy mit jelent a chakana, azaz a dél csillaga, az inka építészet és népművészet fontos motívuma. A rendezvényen az intézmény működésének hét évtizedét különleges plakát- és dokumentumkiállítással mutatták be mozaikszerűen. Az ötvenes években kézzel festett plakátokat, Szécsi András festő olajfestmény-sorozatát, valamint a névadó dolgozóasztalát is megtekinthették a látogatók. Többek között egy olyan véleménykönyvet is kiállítottak, amely Kós Károly, Kányádi Sándor és Sütő András bejegyzését tartalmazza.

Az érdeklődők megtekinthették az áprilisban felavatott új pincekiállítást és kerámia-látványraktárt is. Az új részleg felavatását egyéves felkészülés előzte meg, hiszen közel 150 négyzetméternyi, addig használaton kívül álló pincerészt kellett átalakítani és berendezni. A városi önkormányzat támogatásával a régi pincét modern kiállítótérré változtatták, amivel egyben a raktározási gondokat is megoldották, és az addig nem megfelelő körülmények között tárolt kerámiákat most láthatóvá tették.

Legalább ezer példányt tekinthetnek meg az érdeklődők, ezek a keresztúri és környékbeli fazekasmesterek munkáját is dicsérik. A pincében egy agrártörténeti kiállítás is helyet kapott, amely az idén 557 éves mezőváros agrármúltját ismerteti. Főként a földművelésről és állattartásról, de a keresztúri borászatról is szól. „Keresztúr az erdélyi bortermelés legkeletibb határa. Az új felület célja a borturizmus megteremtése, lehetőséget adni borkóstolók szervezése” – magyarázta Sándor-Zsigmond Ibolya.