Naponta több mint tíz szemetesautó halad majd át a településen az elkövetkező 25 évben, ha megvalósul a korondi Sórét utcába tervezett telephely és hulladéktömörítő állomás. A megyei tanács projektjét ellenző helybéli civilek úgy érzik, hogy még a polgármesterük sem védi a település érdekeit, szerintük elszomorító, hogy a megválasztott megyei és helyi magyar képviselők magyarok ellen indítanak pereket.
2016. december 23., 10:372016. december 23., 10:37
Távolról sem zárult még le a Korondra tervezett hulladéklerakó ügye körüli hercehurca, huszonöt bírósági tárgyaláson vannak túl azok a civilek, akik felvették a harcot Hargita Megye Tanácsával. Az érintettek csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a hulladéktömörítő tervezett helyszíne közelében, hogy felhívják a figyelmet a megyei önkormányzat intézkedéseire, illetve arra, hogy a megyei önkormányzat továbbra sem állt el azoktól a perektől, amelyeket többek között a hulladéktömörítő tervezett helyszíne mellett lakó Séra Zoltán ellen indítottak. Összesen 321, nevét vállaló tiltakozó nevében vázolta fel a 2011-ben elkezdődött ügyet Pál Zoltán korondi önkormányzati képviselő.
A tiltakozók úgy vélik, hogy Séra Zoltán továbbra is célpontja maradt a megyei tanácsnak, szerintük utóbbi nem fogja befejezni a pereskedést. Hangsúlyozták azt is, dacára annak, hogy alapfokon megnyerték a hulladéktömörítő állomás építkezési engedélyének semmissé nyilvánítására vonatkozó pert, a megyei tanács fellebbezett és utólag kérte a per áthelyezését Bákóba, így a következő tárgyalás a bákói bíróságon lesz január 27-én.
Séra szerint a megyei tanács azért igényelte a tárgyalás áthelyezését, mert nem bízik abban, hogy pártatlan döntés születne Hargita megyében, és tart a marosvásárhelyi bíróság részrehajlásától is. Elmondták azt is, hogy az elmúlt évek alatt a 25 tárgyaláson 110 ezer lejes perköltséget fizettek. Séra, valamint a szintén érintett Fekete Mihály szerint Katona Mihály, Korond polgármestere felhívta és kérdőre vonta a nevüket vállaló tiltakozókat, ezért azt követően sokan névtelenül támogatták céljukat.
Noha idén nyáron Korond önkormányzata új területet vásárolt a felépítendő hulladéktömörítő számára, amely a Sórét utcai helyszíntől két kilométerre, lakatlan területen van, a tiltakozók szerint ezt csak azért tette a településvezetés, hogy a helyhatósági választások előtt megnyugtassa a közvéleményt. Séráék úgy vélik, hogy Zólya László András, a hulladéktömörítő állomás projektmenedzsere, illetve Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nem tágítanak az eredeti helyszíntől. „A végsőkig harcolnak a perekben, hiszen ott már 1 millió 900 ezer lejt fektettek be az uniós eurómilliókból” – hangoztatták. A korondi civil tiltakozók szerint ha valóban az új helyszínen valósulna meg az állomás, akkor már sokkal kisebb mértékben érintené Korondot a szemétszállító kamionok jelentette terhelés.
„A megyei tanács nincs a hibák javítására kódolva. Ha hibát követ el, akkor annak javítására semmilyen lehetőséget nem keres vagy nem talál, erre bizonyíték, ami Korondon történik” – mondta el Ambrus Sándor volt megyei tanácsos, aki a civilek mellé állt az ügyben. Szerinte már az eredetileg kiválasztott terület ellen érkezett tiltakozáskor kellett volna módosítani a terveket, ám erre nem volt hajlandó a megyei tanács, és Borboly Csaba sem. A pereket kivéreztetésnek tartja, és szerinte azért teszi ezt a megyei tanács, mert különben nem tudják tovább finanszírozni a tervet. „Egyértelmű a szándék, hogy nem akarnak elválni ettől a projekttől” – mondta.
Séra Zoltán csütörtökön tiltakozó táblákkal „díszítette” ki kapuját és házát. Lakóháza „üzeni” a járókelőknek, hogy 16 éve építkezési engedéllyel épült, adót fizetett rá, mégis le akarják bontani. A tiltakozók azt szeretnék, ha a megyei tanács abbahagyná a pereket és ezáltal nem terhelné őket további költségekkel. Az ügyről a megyei tanácshoz is intéztünk kérdéseket, ám mindeddig nem kaptunk válaszokat.
Több mint egymillió eurós uniós beruházás révén újul meg a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakása, a munkálatok pedig az ütemtervnek megfelelően zajlanak – számolt be közösségi oldalán Lőrincz Csaba polgármester.
Napközben is gyakran látnak egy fiatal medvét a házak környékén, illetve a gabonatáblákban kóborolni a fenyédiek. A vadászok szerint a friss gabona vonzza a nagyvadakat, emiatt aratáskor gyakran kérnek segítséget tőlük a gazdák.
Az utóbbi időben tapasztalt áramkimaradások megelőzésén dolgoznak Székelyudvarhelyen, miután szakemberek segítségével feltérképezték a lehetséges okokat.
Elhunyt Dr. Ördög András, a székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kórházak radiológus főorvosa, aki évtizedeken át dolgozott tiszteletreméltó hivatástudattal a két egészségügyi intézményben.
Bár nagy lendülettel fogott neki tavasszal a székelykeresztúri tanuszoda megépítésének a kivitelező, pénz hiányában jelentősen lecsökkentette a tevékenységét. Ottjártunkkor konkrétan zárva találtuk a munkatelep bejáratát.
Vetélkedőkkel és számos koncerttel készülnek a 23. Farkaslaki Szenes Napokra, amely pénteken kezdődik a Kalonda-tetőn – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
A Mini Erdély Park alapítója, Fazakas Szabolcs is azok között volt, akik átvehették vasárnap az Országházban a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely az egyik legrangosabb magyar állami kitüntetés.
Súlyosan megsérült vasárnap egy turista a Vargyas-szorosban, miután egy jelzett turistaútról több mint 20 métert zuhant. Szerencséjére a hegyimentők a közelben gyakorlatoztak, így gyorsan érkezett a segítség.
Óvodások és összevont tagozaton tanuló elemi osztályosok is használták a patakfalvi iskola épületét, amelynek folyamatban van az energetikai felújítása. Kis szerencsével a tanévkezdésig befejeződhet az építkezés.
Új részéhez érkezett a Tamási Áron utca felújítása Székelyudvarhelyen, a munkálatok miatt hétfőtől egy időre egyirányúvá válik a városközpont felé. Nem csak az utakat javítják Udvarhelyen: a villamossági vállalat is dolgozik, így áramszünet is várható.
szóljon hozzá!