Római erődváros van a szentpáli ravatalozó alatt

Tódor Csaba tiszteletes érdeklődésünkre elmondta, az egyházat hivatalosan nem értesítették arról, hogy hibát követtek volna el a felújítással, egyelőre a községi polgármesteri hivatalhoz fordult átiratával az illetékes hatóság.

„Felújítottuk és megerősítettük a már meglévő épületet, de nem nyúltunk az alaphoz, nem ástunk, csupán egy kis lefödést, tornácot toldottunk az épülethez, és természetesen megvannak a tervek és az engedélyek is. Állítólag ezen a helyen egy római castrum, más szóval erődváros van, de nem tudjuk pontosan, hogy mettől meddig terjed ez a régészeti zóna, hiszen sem kijelölve, sem feltérképezve nincs. Sem az említett épület, sem a templom nem műemlék. Én örülnék, ha létrejönne egy együttműködés, amelyben ténylegesen kiderülne, hogy ahol élünk, az egy műemlékvédelmi zóna. Az átiratban leírták a műemlékvédelmi azonosítószámot, és kérik az építkezési engedély felmutatását, valamint az épület tulajdonosának kilétét. A helyrajzi szám után beazonosítottuk, hogy az épület és a terület is az egyházközségé. A továbbiakban várjuk a műemlékvédelmi szakemberek megkeresését” – mondja a tiszteletes, aki nyitott a párbeszédre, és reméli, nem lesz az ügyből konfliktus.

A ravatalozót a volt harangozói lakásból alakították ki, tavaly ősszel fogtak hozzá a munkálatokhoz, és még nem készült el teljesen. Mivel a településen két temető van, nem tudták eldönteni a ravatalozó helyét, ezért a lakosság amellett voksolt, hogy bent a faluban, az iskola és templom mellett legyen a ravatalozó.

Kosza Antal Hargita megyei régészfelügyelő szerint részletesen le van írva, hogy mettől meddig húzódik a műemlékvédelmi és régészeti zóna a településen, a községi önkormányzatnál is megvannak ezek a dokumentumok. „Jövő héten kimegyünk a helyszínre, és tájékozódunk arról, hogy ki hibázott, majd ennek függvényében hozunk döntést. A megyében közel ezer régészeti lelőhely van, amelyekről az önkormányzatoknak tudomásuk van. Ha valaki ide kér építkezési engedélyt, a hivatalnak kötelessége jelezni, hogy régészeti lelőhely van a területen” – tájékoztatott a régész, aki azt is elmondta, hogy Homoródszentpálon 1957–58-ban történtek ásatások, amikor a szakemberek egy római katonai tábor északnyugati sarkát tárták fel.