Rögtönzött kiállítás a székelyudvarhelyi vasútállomáson

A továbbiakban Gidó Csaba történész pár mondatban az építtetőkről emlékezett meg, név szerint Ugron Gáborról és ifj. Dániel Gáborról, akik országgyűlési képviselőkként sokat segítették a vasút ügyét, illetve Kutlánya János budapesti mérnök-vállalkozóról, aki a tervezést és az építkezést irányította. Ez a vasútvonal jórészt magyar állami támogatással és az udvarhelyszéki „közönség” segítségével épült, vállalkozók és kisrészvényesek adták össze a szükséges tőke egy részét – mondta a történész –, a Magyar Állami Vasútra (MÁV) csak az üzemeltetést bízták. Ezzel a vasútvonallal is az történt később, mint sok más közösségi vagyontárggyal, a trianoni döntés után berendezkedő román állam kisajátította és saját hatáskörébe vonta.

A Román Nemzeti Vasúttársaság (CFR) illetékes igazgatósága, a pályaszakasz mostani gazdája nem állt ugyan kellőképpen az ügy mellé, nem engedélyezte emléktábla elhelyezését az állomásépületre, de végül hozzájárult ahhoz, hogy a képi anyagot a váróteremben állíthassák ki.

A kiállítást saját gyűjtéséből, a Kováts Fotó archívumából, Farkas Csilla, Ozsváth Pál, Szabó Károly fotográfiáiból állította össze a történész. A helyieket a Bethlen Gábor utcában, a vasútállomás előtti kis parknál elhelyezett óriásplakát emlékezteti erre a fontos pillanatra, amely annak idején jelentékenyen meghatározta a régió fejlődését. A Berze Imre által készített emléktábla egy megfelelő pillanatra vár, amikor felkerülhet majd az őt megillető helyre. A Pillanatok a Héjjasfalva–Székelyudvarhely vasútvonal és a székelyudvarhelyi állomás 125 évéből című kiállítás két hétig tekinthető meg a váróteremben, utána pedig a Haáz Rezső Múzeumba kerül.