Ökumenikus áhítat Nyírő Józsefért

A 13 óra 15 perckor kezdődő rendezvény egy udvarhelyszéki keserves furulyán való előadásával kezdődött, mely után a Papkertben összegyűltek Nyírő József utolsó szavait Győrffy András színész tolmácsolásában hallgatták meg. Ezt követően három egyesített udvarhelyi kórus Kodály Zoltán A magyarokhoz című művét adta elő.

Kedei Mózes unitárius lelkész az írót méltatva beszédében kiemelte: „műveiben a megszomorítottak, megnyomorítottak nevében szólt, azoknak kért jogot (...), amikor az ő ehhez a földhöz való jogát vitatják, akkor a mi jogainkat vonják kétségbe.”

Fülöp Károly, a  Pro Zsombor Egyesület elnöke, aki többedmagával Székelyzsomborról érkezett a megemlékezésre, az író szülőfalujának termőföldjét hozta el „vánkosnak” a tervezett székelyudvarhelyi nyugvóhelyre.

Nyírő Baj-posta novellájának felolvasását követően Hegyi Sándor, a Szombatfalvi Református Egyházközség lelkésze az írót küzdő embernek nevezte, aki „kegyelemkenyéren is élt menekültként”, majd idegen földön 64 éves korában hunyt el. Nagy Tibor, Kide református lelkésze a „székely apostol” Isten igájában című művéből idézett, melyben az író négy éves katolikus plébánosi emlékeit idézi meg. „Mára az ő idejében 800 lélekszámmal rendelkező Kidében csupán 180 ember él, a három papból egy lelkész, a zsúpfedelű házakból pedig csak egyetlen egy maradt meg” – számolt be a mostani lelkész, majd hozzátette: az író Kidében ismerkedett meg azzal a lélekkel, amely gyökeresen megváltoztatta életét.

Szőcs Géza méltatásában 13 évvel ezelőtti írásából idézett, melyben Nyírő Józsefet Székelyföld teremtő géniuszai közé sorolta, aki a szülőföldtől távol is meg tudta fogalmazni székelységét, és „ezt úgy hordozta magával, mint csiga a házát.”

Mátyás Károly főesperes áhítatában kiemelte: az élet keresztjeit azért kaptuk, hogy a szenvedés megtanítsa nekünk: a lélek nem eladó. Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke Nyírő József a Magyarok egysége című írásának idézését követően Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: még a halálra ítéltnek is kijár az utolsó kívánságának teljesítése, de úgy néz ki, hogy ez Nyírőre nem érvényes. „Győzelemre ítélt az a nép, akinek olyan fia van, akinek még a hamvaitól is félnek”— tette hozzá az elnök, és arra kérte a magyar és székely szülőket, hogy adják gyermekeik kezébe Nyírő műveit.

Kunos Lajos evangélikus lelkész záró áhítatában elmondta, hogy az író 10 évet töltött gyermekként Székelyzsomboron, majd idézte Nyírő az egyházzal való első találkozásáról szóló írását. A szertartást a magyar és székely himnusz, a Csíksomlyói Mária-siralom és a Boldogasszony anyánk eléneklésével zárult a Szentegyházi Gyermekfilharmónia előadásában.