
Fotó: Balázs Attila
Jól jön az udvarhelyi kulturális intézményekben dolgozó művészeknek és a műszaki személyzetnek az ötvenszázalékos fizetésemelés, amiről január első hetében döntött a kormány. Az igazgatók viszont aggódnak, hogy az önkormányzat miből teremti elő az ehhez szükséges forrást. A színészek csak akkor hiszik el, hogy ez megtörténik, ha bankszámlájukon is látják a változást. Az udvarhelyi városvezetőség átcsoportosításokkal igyekszik a fedezni bérköltségeket, de csak a városi költségvetés elfogadásakor derül ki, hogy ez mire elegendő.
2017. január 18., 16:132017. január 18., 16:13
2017. január 18., 16:162017. január 18., 16:16
Ötven százalékkal növelik a közpénzekből finanszírozott kulturális intézményekben dolgozó előadóművészek – színészek, zenészek, táncosok –, valamint a kiszolgáló személyzet bérét a kormány év eleji döntése értelmében. Bár ennek sokan örvendek, az erdélyi, így az udvarhelyi kulturális intézmények vezetői, illetve alkalmazottai szerint sok a nem tisztázott részlet. Például gondot okoz, hogy különbség van a minisztérium hatáskörébe tartozó, illetve az önkormányzatok által fenntartott színházak dolgozóinak bére között, hiszen más-más forrásból fizetik őket.
Mindent megtesznek azért, hogy eleget tegyenek a kormányrendelet követelményeinek és ötven százalékkal megemeljék a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Művelődési Ház – beleértve az alárendeltségében működő Székelyföldi Filharmóniát is – alkalmazottainak a bérét – válaszolta levélben a városháza sajtóosztálya, amikor arról érdeklődtünk, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzat tudja-e biztosítani a hivatalhoz tartozó kulturális intézményekben dolgozók 50 százalékos, illetve a vezető beosztásúak fizetésének 20 százalékos emelését.
A személyzethiány marad
„A mostani költségvetéssel úgy számoltam, hogy tudjak szimulálni bizonyos helyzeteket, hiszen be kellett tervezni a minimálbéreket, de az ötvenszázalékos béremeléssel is számolni kellett. A legpesszimistább elképzelésem, hogy ugyanakkora költségvetésünk lesz, és abból is a legfontosabb először a fizetésekre elkülöníteni a pénzt” – mondta az Udvarhely Néptáncműhely vezetője, Orendi István. Szerinte a fizetésemelésekkel nem oldódnak meg a problémák, hiszen továbbra is gondot okoz a személyzethiány.
A hivatal álláspontja szerint nemes szándékú a kormány rendelete, mégsem a valós problémát kívánja orvosolni, inkább saját népszerűségét akarja növelni. „A rendelkezés nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatot, hiszen úgy teszi kötelezővé a béremelést, hogy nem rendel hozzá anyagi forrást. Azokhoz az önkormányzatokhoz hasonlóan, amelyek kulturális intézményeket tartanak fenn, saját magunknak kell megoldanunk a kérdést” – válaszolták érdeklődésünkre. A bérekre vonatkozó kormánydöntés miatt a hivatal adatokat kért az érintett intézményektől, hogy a bérköltségekre és a tervezett programok megvalósításához mennyi pénzre van szükségük. Amikor arról érdeklődtünk, hogy lehet-e számítani elbocsátásokra a béremelési kötelezettség miatt, azt válaszolták, remélhetőleg nem, hiszen a székelyudvarhelyi kulturális intézmények így is nagyon kis létszámú személyzettel dolgoznak. Ennek kapcsán azt is közölték, hogy a Tomcsa Sándor Színház személyi állománya öt további állással bővülne a véglegesítés előtt álló új hivatali szervezeti felépítés értelmében, az új személyi költségkeretbe már be is tervezték az új munkahelyek jelentette bértöbbletet.
Még nem tudni pontosan, hogy a városvezetőség miként oldja meg a helyzetet, azt közölték, hogy megvizsgálják, honnan lehet átcsoportosítani a szükséges összegeket.
„Még finomítani kell a törvényen, a kormánynak pedig az államkasszából kellene forrást biztosítania az ötvenszázalékos béremelésre, hiszen ez most az udvarhelyi önkormányzatnak pluszköltséget jelent” – véli Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója. Szerinte a béremelések miatt még nagyobb szakadékok alakulnak ki a minisztériumi hatáskörbe tartozó és az önkormányzat által fenntartott színházak művészeinek bérezése között, de akár intézményen belül is egyes alkalmazottak között, hiszen nem mindenkire vonatkozik az emelés. Mivel a döntés többletkiadást jelent a városkasszának, Nagy Pál szerint az is megtörténhet, hogy a bérnövelés a produkciós költségek kárára megy. A negatívumok ellenére szerinte fontos a művészek fizetésének emelése, úgy véli, ez régi tartozása az államnak az alkotók felé. Szerinte a technikai személyzet béremelése abban fog segíteni, hogy az intézménynél, a városban maradjanak. A színészek fizetésemelése segíthet javítani a színház versenyképességén, hiszen így jobb ajánlatot tudnak tenni az alkotóknak, akiket meghívnának a társulatba – magyarázta Nagy Pál.
Szkeptikusok a színészek
„Akkor hiszem el, ha ott lesz a számlámon. Segíteni fog a fizetésnövelés, de egyelőre szkeptikusak vagyunk, hiszen csak beszéltek a béremelésről, még nem volt szó arról, hogy miként lesz megoldva, és tudjuk, hogy pénzkeretet nem rendeltek a törvény mellé” – válaszolta kérdésünkre Bekő Fóri Zenkő, a Tomcsa Sándor Színház művésze. Szerinte elsősorban a központi költségvetésből finanszírozott színházban dolgozók járnak jól, ahol már eleve nagyobb fizetéseket kapnak a színészek. „Minden színésznek jogos a félelme, hiszen ha az önkormányzat nem emeli meg a színház költségvetését, akkor meg kell oldani abból, ami van. Ez eredményezhet kevesebb produkciót, leépítéseket vagy például gyergyói mintára le kell mondani a korábbi fizetésemelésről, hogy fennmaradjon a színház” – példálózott a művész. Ugyanakkor elmondta, sok színész nem munkakönyvvel, hanem civil szerződéssel van alkalmazva, így az ő fizetésemelésük csak a színházigazgatók jóindulatától függ, hiszen nem minősülnek közalkalmazottaknak.
Egyre kisebb az esély arra, hogy a már megnyert pályázat részeként közösen vásárolhasson buszokat Fenyéd és Székelyudvarhely. A városvezetés vészforgatókönyveket állított össze a beruházás megmentéséért.
Három utca és két jelentős középület modernizálási terveit hagyták jóvá a székelyudvarhelyi tanácsosok a februári ülésükön, csütörtökön. Mindemellett a helyi adók esetleges csökkentéséről is szó esett.
Áramszünet lesz Farkaslaka számos háztartásában február 27-én, pénteken 9 és 17 óra között.
Forgalmi átszervezések előtt áll a szombatfalvi városrész. A Lejtő utca egy részének egyirányúsítása, a teherforgalom irányának pontosítása és a jelzőlámpák visszaállítása mellett a városközpont jövőbeni, „shared space” alapú átalakítása is szóba került.
Lángok csaptak fel egy melléképületben Székelyudvarhelyen szerda késő este.
A barátság erejéről szól a Barátságunk története című új mesejáték, amelyet a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közösen visz színpadra Székelyudvarhelyen. Az összművészeti előadás bemutatóját szombaton tartják.
Távolságtartásra intenek a Sóskúton tanyázó medvecsalád miatt. A két bocsával pihenő anyamedve ugyan közel, mintegy 30–40 méterre húzódott meg a diákszállótól, de eddigi viselkedése alapján nem keresi az emberek társaságát és nem mutat agressziót.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.
Szigorú figyelmeztetést adott ki a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság: a bevizsgált közkutak és források kevesebb mint 10 százaléka rendelkezik mindenki számára iható vízzel. Nitráttartalom vagy a bakteriális fertőzöttség miatt tilos a fogyasztás.
szóljon hozzá!