
Fotó: Tamás Attila
A Jézus Szent Szíve titulusú szentkeresztbányai plébániatemplom szombaton 11 órakor kezdődő búcsús szentmiséjén arra is emlékeznek, hogy 1935-ben kezdődött és még abban az évben be is fejeződött a településrész első római katolikus istentiszteleti helyének építése. A templombúcsú szónoka Potyó Ferenc pápai prelátus, általános helynök, a Gyulafehérvári Érsekség irodaigazgatója.
2015. június 19., 13:112015. június 19., 13:11
Szentkeresztbánya mint település 1836–37-ben létesült, amikor Gyertyánffi Jónás vashámort és vasbányászatot hozott létre. Kezdetben lakosai egyházilag Szentegyházasfaluhoz tartoztak. 1922-ben saját egyháztanácsot alakítottak, majd 1927-ben az iskola épületében havonta egyszer szentmisét mutattak be. 1935-ben megfogalmazódott egy kápolna építésének gondolata. Még abban az évben fel is építették, és Jézus Szent Szíve ünnepén bemutatták az első szentmisét. 1941-ben különálló helyi lelkészséggé alakult, Török Ferenc esperes vezetésével. A Domus Históriában feljegyezték: a háború után a lakosság körében gyorsan terjedtek a kommunizmus eszméi. Az újdonsült kommunisták Török Ferenc esperest elkergették, lakását szétverték. Ettől kezdve újra Szentegyházáról látták el a hívek lelki gondozását. 1984-ben a kápolnát kibővítették.
A rendszerváltás után, 1990 januárjában önálló egyházközség lett Szentkeresztbánya. A főhatóság a plébánia vezetésével a szentegyházasfalvi segédlelkészt, András Józsefet bízta meg, aki tíz évig vezette a plébániát. A templom mellett megvásároltak egy magánházat, és ezt alakították át papi lakássá. Ma az egyházközség saját kántori lakással, temetővel, egy ifjúsági és cserkészházzal rendelkezik. Az elmúlt években kívül-belül megújult a plébániatemplom, korszerűsítették a környezetét is. Jelenleg Szecsete László római katolikus lelkész vezeti az egyházközséget.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
szóljon hozzá!