Fotó: Thomas Campean
Három lovas képviseli Udvarhelyszéket a hétvégén az immár negyedik alkalommal megrendezendő Székely Vágtán, a Maksa melletti Óriáspince-tetőn. A Székelyudvarhelyről, Székelyvarságról és Homoródszentpálról induló versenyzők lovak mellett nőttek fel, számukra életforma a lovaglás: a legfiatalabb benevezett is több mint másfél évtizedes tapasztalattal rendelkezik.
2014. július 18., 11:002014. július 18., 11:00
Lovakkal foglalkozni nemcsak hobbi, de munka is a csíkszentkirályi származású, Székelyudvarhelyen élő André Ábel számára: a huszonkilenc éves lovász a Csicser Tangazdaság dolgozójaként a nap huszonnégy óráját lovak között tölti. Tizenegy évig Magyarországon dolgozott lovardában, de tavaly októberben felkérésre örömmel jött haza Székelyföldre, így hetente hazalátogatva be tud segíteni családjának a munkába. Mintegy húsz éve lovagol, tizenhét éves kora óta professzionális szinten, díjugrató versenyeken is részt vett. Bár jóformán egész eddigi életét lovak között töltötte, saját jószága még sosem volt.
A Székely Vágtán első alkalommal vesz részt. Tavaly a Nemzeti Vágtán felvezető volt, s a tudat, hogy bár lovak között van, mégsem versenyez, arra sarkallta, hogy idén induljon. A kölcsönkért, angol–arab félvér Adonisszal mintegy két hónapja edz a megmérettetésre: egy másik lóval indult volna, amely elpusztult, annak idősebb, azaz tizenegy éves testvérét kutatta fel. Gazdája örült annak, hogy végre valaki újra lovagolja, mert neki az utóbbi öt évben nem volt rá túl sok ideje, a ló pedig igényli a mozgást. Ábel naponta egy-két órát gyakorol, szabad ideje függvényében. Mindig úgy megy versenyre, hogy nyerni szeretne, igyekszik mind magából, mind lovából a legjobbat kihozni. Sikerült összeszokniuk: kedves, engedelmes jószágra talált, amely nagyon jól fut. Legalább a középdöntőig mindenképp el szeretne jutni vele.
Előbb lovagolt, mint járt
Szintén lovak mellett nőtt fel a húszéves, székelyvarsági Fazakas János Alpár: szülei elmondása szerint még nem tudott rendesen járni, amikor édesapja már nyeregbe ültette. A lovassportok nagy kedvelője, egyebek mellett lovasíjászattal is foglalkozott. Számos amatőr megmérettetésen részt vett már: tavaly megnyert egy öt kilométeres távon megrendezett terepversenyt, korábban azonban részt vett harminc kilométeresen is. A Székely Vágtán harmadszor indul, tavaly a középfutamig jutott, 2012-ben azonban második helyezést ért el, így kijutott a Nemzeti Vágtára is. Nem hajt kimondottan a győzelemre, de alaposan felkészül a megmérettetésre, komoly edzéstervet követ a tízéves félvér Dáriusszal, akit Békéscsabáról hoztak másfél hónapja – heti hat napon át másfél órát gyakorolnak, már egész jól értik egymást. Alpárnak három saját lova és egy nemrég született csikója van. Annak édesanyjával a Góbé futamra – a nem föltétlenül igazolt származású lovak vágtájára – is benevezett volna, amely szintén a Székely Vágta egyik programpontja.
Munkából szenvedély
A Góbé futamra nevezett kilencéves Duna-deltai vadlovával, Kajával az ötvennégy éves homoródszentpáli Szabó Ferenc. Polgári foglalkozása mezőgépész, de több mint ötven éve lovagol – unokája hozzá hasonlóan hároméves korában ült először nyeregbe. A szentpáli versenyző hat lovat tart, a családban mindig volt, így a munkavégzéshez kötelező volt a lovaglás, akár csak szőrén is – véleménye szerint veszélytelenebb, ha egy hozzáértő szőrén üli meg a lovat, mint ha egy lovagolni kevéssé tudó nyeregbe ül. Naponta körülbelül három órát edz a Székely Vágtára, ha hétköznap nem jut ennyi ideje, hétvégén bepótolja a kimaradt időt. Jelen volt az Udvarhelyszéki Vágtán, a környékbeli lovas versenyekre is be szokott nevezni, ezenkívül a Homoród menti huszárcsapattal – amelynek alapító tagja – gyakran lovagolnak. A Székely Vágtán immár harmadszor indul, ezzel a lóval először – jószágáról azt vallja, ha a nyereg lekerül róla, nehéz megállítani, hiszen nagy a szabadságvágya. A Székely Vágtával kapcsolatban elmondta: jó ötletnek tartja, hogy most már igazolt és ismeretlen származású lovakkal is lehet indulni külön futamokban, de kár, hogy a tizennégy és tizenhét év közötti lovasok nem indulhatnak, hiszen abban a korban fejlődik leginkább a tudásuk.
Vándorszablyát kap a győztes
A július 19-én és 20-án zajló Székely Vágtát Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata szervezi immár negyedik éve, a Maksa melletti Óriáspince-tetőn. A versenyre két kategóriában huszonnyolc lovas jelentkezett Hargita, Kovászna és Maros megyéből, a szabályzat szerint minden településről egy benevezett indulhat. A megmérettetés azonos nevű futamának két legjobbja, valamint a szervező képviseli Székelyföldet a Nemzeti Vágtán, amelyet szeptember 19–21. között tartanak a budapesti Hősök terén. Mindkét futam első helyezettje kétezer, a másodikok 1500, a harmadikok ezer lejes pénzjutalomban részesülnek. A nyertesek idén először vándorszablyát is kapnak: a XIX. századi szablya másolatát Szabó István hagyományőrző fegyverkovács ajándékozta a rendezvénynek.
A bajbajutottak megsegítésére buzdított hétfőn Oroszhegyben Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára, ugyanakkor bejelentette, hogy magyar kormány támogatja a nyikómalomfalvi iskola újjáépítését és az ülkei óvoda elindítását.
Ismét nem jártak sikerrel a tűzoltók, akik vasárnap is keresték a hároméves kislányt, aki csütörtökön vélhetően a Nagy-Küküllőbe esett – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Több mint háromszáz zarándok indult vissza gyalog Székelyudvarhelyre vasárnap hajnalban. A hálaadó szentmisére több százan várták őket, hogy közösen zárják az idei pünkösdi zarándoklatot.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Sikeres vizsgájának köszönhetően az Európai Hasfalsebészeti Tanács szakértőjévé vált Kántor Tibor, a székelyudvarhelyi városi kórház sebésze.
Közel 300 éve is voltak vízszivárgások a parajdi bányában – közli Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter egy általa olvasott tanulmányra alapozva. Óvatosságra int a természeti kincsek kiaknázására vonatkozóan.
Számíthatnak a parajdiak Magyarországra a bajban – fogalmazta meg legfontosabb üzenetét a vasárnap Parajdra látogató Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!