
Fotó: Veres Nándor
Hargita megyében évente egy-két szülő utasítja el gyereke védőoltással történő immunizálását, ők vallási okokra vagy az internetről szerzett információkra hivatkoznak. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a néhány elszigetelt esetet is sajnálatosnak tartja.
2015. március 05., 11:372015. március 05., 11:37
Az elmúlt évben két olyan eset volt Hargita megyében, amikor szülők elutasították gyermekük immunizálását, ám Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője még az évente előforduló néhány esetet is sajnálatosnak tartja. Az igazgatóság a háziorvosoktól kapott jelentések alapján összegzi az adatokat, tapasztalataik szerint a vakcinaellenes szülők legtöbbször következetesen minden védőoltást elutasítanak.
Túlzott önértékeléssel rendelkezik az a szülő, aki azt hiszi, mindenféle előképzettség nélkül el tudja dönteni, hogy egy védőoltásra szükség van-e – fogalmazott az igazgatóság vezetője, kifejtve, hogy ezzel szemben egy orvostanhallgató tizenkét évig tanul azért, hogy szakorvosként dolgozhasson. Az oltásellenesség kapcsán megemlítette, hogy a védőoltásokat elutasító szülők többnyire úgy teszik ki a megbetegedés veszélyének gyerekeiket, hogy ők maguk be voltak oltva. Noha az oltást elutasító szülők közvetve gyerekük környezetét is veszélyeztetik, kérdés, hogy egyáltalán megengedhető-e, hogy valaki saját gyerekét veszélyeztesse – mondta Tar Gyöngyi, elmagyarázva, hogy Romániában a jogszabályok is hiányosak e tekintetben. Ugyanis a háziorvos büntethető, ha nem adja be a védőoltást, a pedagógus is, ha beengedi a gyerekközösségbe a be nem oltott gyereket, a szülő viszont nem vonható felelősségre azért, ha elmulasztja beoltatni gyerekét. A közegészségügyi igazgatóság vezetője ezt jelezte is az egészségügyi minisztériumnál.
Az oltások ellen leggyakrabban felhozott érvekkel kapcsolatban közölte, nem készült még olyan kutatás, ami a védőoltások esetleges káros hatását igazolta volna, a járványok viszont minden háborúnál veszélyesebb pusztítóeszközök, százezrek, sőt milliók haltak meg a történelem legnagyobb járványaiban. Az, hogy azóta jelentősen változott a helyzet, az antibiotikumnak és a védőoltásoknak köszönhető, főként utóbbiaknak – mondta a szakember.
A védőoltások ellenzői azonban nem hisznek a vakcinákban, és megkérdőjeleznek minden kutatást, ami azok hatékonyságát igazolja. Nem igazolt, hogy a védőoltások megvédenek a betegségektől, mellékhatásukra viszont számos bizonyíték van – véli egy általunk megkérdezett oltásellenes székelyudvarhelyi férfi. A leendő apa nem hisz a védőoltásokban, semmilyen oltást nem fog beadatni születendő gyermekének, mert szerinte azok károsak. Utánaolvasott a témának az interneten, de orvosokkal is beszélt, ők sem győzték meg. Gyanús számára az is, hogy egyes országokban kötelező, máshol csak javasolt egy-egy oltás, de úgy tudja, van olyan is, amit egyik országban köteleznek, máshol egyenesen tiltanak. Ő úgy véli, megelőzheti a bajokat azzal, ha gyermeke immunrendszerét kellőképpen felerősíti.
Felhasználhatják az oltóanyagokat
A helyzet kivizsgálása után engedélyezte az egészségügyi minisztérium annak a két, diftéria és tetanusz elleni oltóanyag-szállítmánynak a felhasználását, amelyek esetében mellékhatások gyanúja merült fel január végén. Alaposan megvizsgálták a kétkomponensű vakcinát, annak összetételét, szúrópróbaszerű teszteket is végeztek az oltóanyaggal, de nem találtak semmilyen rendellenességet – tájékoztatott Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője a szaktárcától kapott információk alapján. A minisztériumtól kapott átirat szövegét a közegészségügyi igazgatóság továbbította a megyében tevékenykedő háziorvosoknak is, ugyanis náluk is volt készleten az említett két oltóanyag-szállítmányból származó vakcinákból. Hargita megyében semmilyen mellékhatást nem okoztak a diftéria és tetanusz elleni védőoltások, noha kiderült, a tiltás elrendelése előtt itt is kerültek felhasználásra a később megvizsgált oltóanyag-szállítmányokból származó vakcinák – mondta el Tar Gyöngyi. Hargita megyében ezeken kívül is volt még oltóanyag, így nem keletkezett fennakadás az oltáskampányban, de a tiltás feloldásával a közegészségügyi igazgatóság készletén lévő oltóanyagokat is ki fogják osztani a háziorvosoknak, az igényléseknek megfelelően.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
szóljon hozzá!