Nem tudják értékesíteni a bárányokat

„Az előző években több mint harminc bárányt értékesítettünk a húsvéti és a pünkösdi időszakban, ezért úgy gondoltuk, érdemes több állatot tartani. Ez később már nem bizonyult jó ötletnek, bár a nyáj létszáma azóta tízszeresére nőtt, az eladási számok semmit sem változtak” – számolt be portálunknak Kardalus Ferenc bögözi major, aki jelenleg nagyjából háromszáz juh tulajdonosa. Mint mondta, a probléma fő oka az, hogy érezhetően kevesebb pénzük van az embereknek, akik manapság egy tizenöt-húsz kilós bárány megvásárlása helyett inkább csak két combot vesznek. „A napokban behajtjuk ugyan a bárányokat a faluba, viszont egyelőre senki sem jelezte, hogy szeretne vásárolni” – panaszolta a gazda.

„Ezelőtt három-négy évvel kilónként 9–10 lejért lehetett eladni a bárányokat, most viszont csak hat lejt adnak értük, ami azt jelenti, hogy jelenleg is ugyanannyi a jövedelmem, mint amikor kevesebb állatot vittem a piacra” – magyarázta Kardalus Ferenc, aki a kialakult helyzet miatt főleg az Európai Unió intézményét okolja, amely ugyan támogatja a gazdákat, viszont az árakat is csökkentette azzal, hogy lehetővé tette a multik bejövetelét az országba. Rámutatott, már a vásárokra sem viszi szívesen juhait, hiszen ott sincsenek vevők, ráadásul a szállítás, illetve a megfelelő engedélyek beszerzési költsége is magas. „Nincs más lehetőség, amelyik bárányokat nem tudjuk értékesíteni ebben az időszakban, azokat nyárig hagyjuk hízni 30–40 kilósra, és abban reménykedünk, hogy így kerül gazdájuk” – részletezte a major, hozzátéve, hogy a korábbi években a helyi kereskedők vették meg állataikat, amelyeket arab országokba exportáltak. A tavalyi kéknyelvbetegség nyomán azonban megszűnt ez a lehetőség is, Kardalus úgy tudja, most Kínával egyezkednek a nagyobb felvásárlók.

Azok a bárányok, amelyeket nem sikerül értékesíteni, a nyájjal maradnak, nehezítve a major munkáját. Az állatokat évente legalább háromszor – május végén kétszer és még egyszer szeptemberben – füröszteni kell rüh, bolha, tetű, illetve kullancsok ellen. A betegségekre is oda kell figyelni: ilyen lehet például a „savózás”, amikor a juhok belázasodnak és a tejük is elapad. „Nehezebb vigyázni a nagyobb létszámú nyájra, így a vadkárok is jelentősek. Egy hete minden éjszaka farkasfalka köröz az esztena körül, a ragadozók már két juhot el is kaptak” – magyarázta Kardalus Ferenc, akinek csak gyűl a gondja a több állattal, ugyanis többet kell azokat etetni, és nagyobb hely is kell a tartásukhoz is. „Az egyetlen megoldás talán az lenne, ha szövetkezetet hoznánk létre, amelyen keresztül könnyebbé válnának az eladások” – véli Kardalus.

Nem volt bárány a vásáron
Egyetlen bárányt sem lehetett találni kedden a székelyudvarhelyi barompiacon, inkább a sertések voltak népszerűek. Bartha Arnold Csabától, aki Oklándon neveli disznóit, megtudtuk, májusban inkább a süldőket keresik a vásárlók, hiszen azokat lehet megfelelő súlyúra hizlalni karácsonyig. Mint mondta, ebben az időszakban még érdemes kijönni árulni a vásárra, azonban júniustól fokozatosan csökken az állatok iránti kereslet. Az újabb szezon szeptembertől kezdődik. „Vannak, akik malacokat hoztak a piacra, ám azt nehéz eladni, mivel a gazdák is tudják, hogy azoknak már nincs idejük megfelelő méretűre nőni” – mutatott rá Bartha, aki 380–400 lejért árulta süldőit.