Parajdi szintváltás: sókitermelés 400 méter mélyen

Két hónapon belül befejeződik a kitermelés a parajdi sóbánya 1980-as években megnyitott új tárnájának hatodik szintjén, és egy szinttel lejjebb, közel 400 méter mélyen folytatódik a kitermelés. A vállalat kapacitása elérte a napi 700–1000 tonnát, de szezonban – azaz télen – az itt kibányászott sóra nagy a kereslet, olyan napok is vannak, amikor 2500 tonnát értékesít a bánya.

Hogy teljesíteni tudják a téli megrendeléseket, idényen kívül mintegy 10–30 ezer tonnás tartalékot gyűjtenek fel, magyarázza az irodájában Sebestyén József, a parajdi sóbánya főmérnöke. A parajdi sót jelentős részben csúszásgátlóként használják, az évente itt kitermelt 120 ezer tonna sónak legalább a felét az országos útügyi vállalat vásárolja meg, a másik részét – a tél milyenségétől függően 40–60 ezer tonnányit – magyarországi autópályákra, utakra szórják. Jelentéktelen mennyiségben állattartásban használt darabos sóként, valamint fürdősóként és sótégla formájában is értékesítik.

2013-ban rekordmennyiséget – 148 ezer tonnát – értékesítettek, ám ez legfeljebb cseppjét teszi ki a mélyben rejlő sótengernek: a római kórban kezdődött fejtések óta máig a sótartaléknak legfeljebb 2–2,5 százalékát termelték ki. Ez évszázadonként egy százalékot jelent a parajdi földalatti sóbányászat kezdetétől eltelt mintegy 250 év alatt, igaz, a bivalybőrbe csomagolt és lovakkal felszínre vontatott korabeli módszerek óta jelentősen felgyorsult a bányászat.

A felszín alatt található hatalmas méretű sótest 2,7 kilométer mélyre nyúlik, kissé ellipszis alakú hengert formáz. Az óriási sótesten egymás alatt elhelyezkedő apró téglalapokként vannak feltüntetve a kitermelési szintek, de még így is jelentősen elnagyoltan, hogy szabad szemmel is látni lehessen – mutatja a geológiai térképen Sebestyén József, mielőtt útnak indulunk a legmélyebben lévő új kitermelési szint felé.

A teljes riport az Erdélyi Napló április 2-án megjelenő 13. lapszámában olvasható.