Nagy múltú építményből lett tájház Oroszhegyen

Élettel telt meg pénteken délután hat órára az újjáépített tornácos ház udvara: a helybéli fiatalok és idősek kíváncsian igyekeztek felfelé a falépcsőkön, hogy a zsindelyes, fából készült ereszcsatornával ellátott régi-új épületet belülről is megtekintsék. „Azt mondták, nincs idebent semmi, de én azt a semmit szeretném megnézni” – vallotta be egy helybéli kislány. S valóban, a ház helyiségei egyelőre üresek, Bálint Elemér Imre polgármester azonban elárulta, már készülnek a bútorok, amelyek a tájház jellegűre alakított épület berendezését alkotják majd. Hozzáfűzte, a ház belső tere modern jelleget öltött, hőszigetelt ablakokkal és új típusú lámpákkal, ugyanis a tervezett turisztikai információs iroda jövőbeni működéséhez nélkülözhetetlennek bizonyult a korszerűsítés. „Úgy gondolom, hogy az érintőképernyő sajátos módon jól megfér majd a rokka mellett” – jelentette ki a polgármester.

Mint megtudtuk, az önkormányzatnak a teljes portával, azaz az udvaron található két másik épülettel is tervei vannak, különböző rendezvényeket, mezőgazdasági kiállítást rendeznének be azokban, egy kulturális központot hozva létre. A projekt összköltsége mintegy 78 ezer euró, amit pályázat útján sikerült megszerezni. A polgármester tájékoztatása szerint az eredeti ház mestergerendáján az 1832-es évszám szerepelt – ez a gerenda, valamint a régi ház több eleme is beépült a tájházba.

A megnyitó ünnepségen jelen volt és beszédet mondott még Ioan Hîrb, az újjáépítés munkálatait támogató Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség Hargita megyei kirendeltségének vezetője, a kivitelező Macops Kft. ügyvezető igazgatója, Bálint Antal, valamint vendégként a máréfalvi, székelykapu-felújító munkájáért kitüntetett Kovács Piroska. A csíkszeredai Albert Homonnai Márton, a megújuló épület tervezője tőle független okokból nem jelenhetett meg az avatáson.

Udvarhelyszék minden évben élen jár a pályázatok benyújtásában – mondta el Ioan Hîrb, mindenkit arra buzdítva, hogy az általa képviselt ügynökség segítségét kérje, ha hasonló kezdeményezésbe fogna. Bálint Antal rámutatott arra, hogy az elkészült építményben a helybéliek szíve-lelke is benne van, ugyanis a munkálatokat nagyrészt oroszhegyiek végezték. A porta monumentalitását az előtte álló székely kapu teszi teljessé – vélte Kovács Piroska, hozzátéve, Oroszhegyen minden adott az értékek megmentéséhez, ugyanis a helység sok jeles személyiség bölcsője volt, akik bizonyára hasznára válnak a településnek.

A beszédek után a helybéli ifjúság néptáncelőadása következett, majd a község polgármestere megnyitotta a hetedik szilvanapokat, mely rendezvény alkalmából mezőgazdasági témájú szakmai konferencián és különböző kulturális programokon is részt vehettek az érdeklődők.

Népszerű volt az új helyszín is

Idén a Nyúlád-tetőre, azaz a nárciszrétre költöztették az Oroszhegyi Szilvanapokat. Attól függetlenül, hogy elég jelentős távolságra van ez a hely a településtől, rengetegen kilátogattak. Mi szombaton délután jártunk a Nyúlád-tetőn, ahol már javában készültek az esti koncertekre. A főzőverseny után maradt parázs még füstölgött a sátrak előtt, a délutáni kulturális műsorról hazafelé tartottak az emberek, sokan azonban várták a fellépőket.

A szászrégeni Titán együttes koncertjét elég kevesen követték figyelemmel, azonban a sepsiszentgyörgyi Insect fergeteges bulit kerekített a félig román, félig magyar, parodizált dalokkal. Estére nagyon lehűlt a levegő, ismét begyújtottak a főzőverseny után maradt tűzhelyeken, így akik nem a színpad előtt buliztak, inkább a tűz körül melegedve hallgatták a nótákat késő estig, amikor már a magyarországi Kozmix együttes lépett színpadra.