
Fotó: Barabás Ákos
Olyan jelvényre bukkantak a régészek a Székely Támadt-várban zajló ásatásokon, amelyet a késő középkorban, Santiago de Compostelában kaphatott egy udvarhelyi, aki a ma El Caminóként is ismert Szent Jakab-zarándokúton járt. Egy újabb, ám vélhetően sosem használt lőréskamrát is találtak a kutatók a feltáráson.
2016. szeptember 06., 15:552016. szeptember 06., 15:55
Még néhány napig zajlik az idei régészeti feltárás a székelyudvarhelyi Székely Támadt-várban, ezúttal a műemlék északnyugati oldalán, a Telegdy-bástya mellett ástak öt méter mélyre a régészek. Az új szelvény, amelyet a vár falain belül júliusban nyitottak meg, újabb részleteket tárt a kutatók elé a vár múltjából. A héten záruló feltárásról Sófalvi Andrással, a Haáz Rezső Múzeum régészével beszélgettünk, aki elmondta, hosszú távú tervük, hogy a vár több pontján ásatásokat végeznek, hiszen szerények a történeti és régészeti adatok a vár építéséről. Ezek az információk ugyanakkor szükségesek a Székely Támadt-vár hiteles restaurálásához is.
Idén mindössze egy szelvényt nyitottak meg, bő egy hónapja dolgoznak a régészek. A tavalyi feltáráshoz hasonlóan itt is felfedték a masszív, három méter vastag, 16–17. századi várfalat. Tavaly óta tudják, hogy az északnyugati oldalon volt ez a kurtinafal, ám a vár többi, föld alatti részéről még most sem tudják, hogyan néz ki, hiszen jelenleg csak az iskolakerítés látható, amit az 1890-es években a késő középkori várfalra raktak. Az eredeti várfal többnyire a föld alatt van, helyenként húsz-harminc centire, máshol pedig másfél méterre.
Ezúttal is egy készülő vagy félig elkészült lőréskamrára bukkantak a régészek, amely hasonló a tavaly feltárthoz, ám ezt sosem használták. „Nem lőttek olyan magasról, a 16–17. században a járószint a maihoz képest 150–180 centiméterrel mélyebben helyezkedett el. A másik lőréskamrához hasonlóan megtervezték, elkészítették, de nem használták. A másik annyira szűk kamra volt, hogy még beférni is alig lehetett. A most feltárt kamra kialakítása megengedte volna a használatát, viszont a leletanyag és a régtegződés is azt mutatja, hogy már a 16. század végén betömték” – tájékoztatott Sófalvi András. A régészek még nem tudják biztosan, miért töltötték fel a lőréskamrát, az egyik feltételezés szerint a bástyák ellátták azt a védelmi funkciót, amire szüksége volt a várnak. Egyelőre nem tudni, hogy ez érvényes-e a vár összes falára, hiszen a mai bejárattal párhuzamosan boltozott kazamaták vannak, amelyek szintén hatékony védelmet nyújtottak.
Tavaly majdnem hat és fél méterre, idén pedig öt méter mélyre ástak le, és még így sem érték el a várfalak alját. Ennek ellenére Sófalvi szerint nem mindenhol mélyek a feltöltési rétegek, hiszen egy természetes teraszon helyezkedik el a vár. Ennek szélére építették a várat, közelében lehet a római castrum. Mivel szűkös lehetett a placc, a domb lejtőjére helyezték el a várfalakat, ezért néhol nagyon mélyre ástak, mielőtt falaztak.
A vár gazdasági része működött az északnyugati részen, ahol most zajlik a feltárás. A 17. századi leltárak szerint egyebek közt konyhák, istállók, kutak voltak ott. Mint kiderült, az ásatás helyén a 18. században a vár alkalmi szeméttárolója lehetett, így nagyon gazdag leletanyag került elő, egyebek közt kerámiák, fémtárgyak, pénzérmék és állati csontok is. A pénzérmék a dátumozásban segítenek, míg az állati csontok vizsgálatával megállapítható, hogy milyen húsféléket ehettek.
Sófalvi András szerint az egyik legkiemelkedőbb lelet egy fésűs kagyló, amely minden bizonnyal Santiago de Compostelából származik. „Ez a zarándokok jelvénye volt, ami azt bizonyítja, hogy a késő középkorban Székelyudvarhelyről is elzarándokolt valaki a spanyolországi Galivia tartományban található Szent Jakab-katedrálishoz. Noha később átforgatott helyről került elő a lelet, mégis fontos, hiszen bizonyítéka a zarándokútnak, ugyanis egy hasonló jelvény nem kerülhetett kereskedelmi úton a várba, ehhez tulajdonosának el kellett zarándokolnia Santiago de Compostelába” – részletezte a múzeum régésze. Hozzátette, a középkorban domonkos kolostor működött a várban, így akár az egyik szerzetesé is lehetett a jelvény.
„Nagyon gazdag a feltárt csempeanyag, ami fontos, hiszen a város területéről az elmúlt évtizedet leszámítva kevés kerámia került elő. Az idei ásatás alatt több típusra is akadtunk, míg tavaly lovagalakos csempékre, idén 17. századi olasz korsósakra” – magyarázta.
A szelvényen ezen a héten még dolgoznak a régészek, ezt követően már csak dokumentációs utómunka következik. A feltárt leleteket – egyebek közt a meglehetősen rossz állapotban, több részben előkerült jelvényt – a múzeumba szállítják, majd mosás, csomagolás, leltározás és feldolgozás következik. „Az ásatás csak a régészeti munka fele, hiszen ezt követően a meglévő adatokkal, dokumentációkkal és felmérésekkel újraelemzünk mindent, így a jelenlegi terepinformációk tovább finomodnak” – mondta Sófalvi. Amíg nincs restaurálási terv, addig a vár azon részein próbálnak ásni, ahol hozzá lehet férni az információgyűjtés szempontjából fontos részekhez, vélhetőleg ismét a Hajdú-bástya mellett tárnak majd fel egy újabb szelvényt.
Heves zápor csapott le kedden Székelyudvarhelyre és az udvarhelyszéki településekre. A rövid ideig tartó, de rendkívül intenzív esőzés miatt több utcán megállt a víz, pincéket öntött el a csapadék, a falvakban pedig kisebb áradásokat okozott.
Polgári védelmi gyakorlatot tartanak kedden délelőtt Székelyudvarhelyen, a Cserehát-negyedben. A gyakorlat részeként légi riadó jelzés is hallható lesz.
Szinte biztosan egy régi beázás következménye, hogy leomlott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egyik osztálytermében a mennyezeti vakolat egy része, de a tanintézetvezetés nem éri be az elsődleges magyarázattal.
Részeg sofőröket füleltek le Udvarhelyszéken: egyik férfi rutinellenőrzés során bukott le, a másik pedig balesetezett.
Csapadékmentes idő esetén rovarirtást végeznek Székelyudvarhely közterein, hétfőn este – hívja fel a figyelmet a helyi polgármesteri hivatal.
Kő és sár borította be vasárnap délután a Parajdot a Bucsin-tetővel összekötő országút egy szakaszát, miután a heves esőzések nyomán egy patak kilépett a medréből. Az úttestet összefogással sikerült megtisztítani.
Stratégiailag is fontos betonhidak épültek Fenyéden az Átjáró, a Tanórok és a Szejke utcákban, amelyek elősegítik a gazdák területeinek, valamint a növekvő település új portáinak megközelíthetőségét. A beruházás ötmillió lejbe került.
Meghódították a Pamír-fennsík legendás útjait, több mint 4600 méteres magasságba kapaszkodtak fel, jurtában is megszálltak, és már Kína felé készülnek a Mongóliába tartó erdélyi kalandorok, akik egy hónap alatt közel tízezer kilométert tettek meg.
Helyrehozták a megsüllyedt és beszakadt útszakaszt Küsmöd és Siklód között a 135-ös megyei úton, de az elkövetkező egy-két évben nem lesz ott aszfaltozás – tudtuk meg a Hargita Megye Tanácsának vezetőjétől.
Régészeti bemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal, rendhagyó tárlatvezetésekkel, koncerttel és fényfestéssel készül a Múzeumok Éjszakájára a Haáz Rezső Múzeum június 20-án Székelyudvarhelyen.
szóljon hozzá!