Mennyiség kontra minőség – tejből mi az utóbbit adjuk

A tejkvótarendszer megszűnésének komoly hatásai vannak a hazai tej- és tejtermékpiacra: zuhanó felvásárlási árak, termékdömping – mondta el Ferenczy Ferenc nyugalmazott állatorvos, a konferencia egyik szervezője. Hozzátette, éppen ezért szervezték meg úgy a konferenciát, hogy legyenek előadások a helyi piacról, a biodiverzitásról, az alternatívákról, az önellátásról, a szövetkezésről és egyéb lényeges kérdésekről. Emlékeztetett, a rendezvény része a kóstolással egybekötött tejtermékverseny is, amelyen bárki pontozhat a konferencia-részvevők közül.

Az esemény részvevőinek Bunta Levente polgármester is üzent, helyettese, Benedek Árpád Csaba által. Az elöljáró szerint nincs sok esélye a vidékfejlesztésnek, ha nem fognak össze a székelyföldi szakemberek, a mostani konferencián pedig kapcsolatteremtésre, illetve a meglévő ismeretségek megerősítésére is lehetőség nyílik. „Átalakul a hagyományos székely gazdálkodás, tehát nem fog létezni abban a formában, ahogy azt nagyszüleink művelték. El kell tudni igazodni, hogy az újításokból mit érdemes átvenni, mi válik be a mostani feltételek mellett. Ilyen körülmények között a szakmának nyomatékosítania kell, hogy a minőség a legfontosabb mind a termelő, mind a feldolgozó, mind pedig a vásárló szempontjából” – idézte a városvezetőt Benedek.

Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke kifejtette, az európai uniós tejkvótarendszer megszűnése nemcsak az itteni, hanem a nyugat-európai tejtermelő gazdákat is súlyosan érintette. Rámutatott, noha a professzionálisan szervezett országokkal nem tudjuk felvenni a versenyt tömegtermelés szempontjából, de a minőség terén lényegesen jobbak vagyunk náluk. A tejválsággal kapcsolatban elmondta, a magyar kormány igyekszik annyi forrást teremteni a magyarországi gazdák számára, hogy azok át tudják vészelni a mostani időszakot. Erre kell koncentrálniuk más államoknak is.

Deák Ferenc, a magyar Földművelésügyi Minisztérium képviselője kijelentette, a magyar állatorvosi kar és az agrármérnöki szakma „szellemben mindig egy és oszthatatlan volt a Kárpát-medencében”. „Ismerjük a talajt, az éghajlatot, az ökoszféra adottságait, az egyes mezőgazdasági ágazatok termelési hagyományait. Fontos és nagy versenyelőnyt jelenthet ez a XXI. században, hiszen az elmúlt évtizedek gazdasági globalizációjának következményeként az élelmiszerlánc határokon átnyúló, rendkívül összetett infrastruktúrává vált” – magyarázta Deák. Hangsúlyozta, az élelmiszerlánc-biztonság számos szakember együttműködését igényli, ahol az illetékes hatóság egyebek mellett a gazdára és a fogyasztóra is figyel.

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor szerint túlterhelt az európai uniós piac és megszűnt a gazdák, illetve a fogyasztók közti bizalom. Utóbbi miatt kialakult egy bürokratikus rendszer, hogy védve legyen a vásárló. „Ezt a rendszert működtetni kell, hiszen egy ekkora piacon, ilyen hosszú értékesítési láncban nem lehet másképp cselekedni. A tejhigiénia ezért ilyen fontos kérdés ma, mert a termelő már nem tud felelősséget vállalni a megtermelt tejért, hiszen megszakadt a kapcsolata a fogyasztóval” – fogalmazott.