Megéri komposztálni

Benedek Mária a nyolcvanas évek óta foglakozik kertészkedéssel: 6,5 áras veteményesében a zöldségektől a gyümölcsökig mindent megtermeszt, a családi ház melletti udvaron még a virágoknak is jut hely. „Nem az a kérdés, hogy mi van, hanem hogy mi nincs ebben a kertben” – mutatja mosolyogva a veteményest Mária néni. Az udvart és a veteményest elválasztó kerítés mellett kisméretű komposztláda áll: a család ide gyűjti a háztartási, komposztálásra alkalmas hulladékot, illetve a kertészkedés során felgyülemlő növényi hulladékot. „Már tavaly akartam jelentkezni az alapítvány kiírására, nem csupán a ládáért, hanem egy kis útbaigazításért is, hisz eddig csak a saját elképzelésem szerint végeztem a komposztálást” – magyarázta.

A Pro Life Alapítvány által kezdeményezett, Székelyudvarhely önkormányzata által támogatott és az Udvarhelyi Híradó partnerségében megvalósított projektben ezúttal tíz pályázó kaphat komposztálóládát, melyet a civil szervezet elnöke, Istók Lajos szakszerűen össze is állít. „A faláda előnye, hogy összeállításához nem kell semmilyen szerszám vagy szeg, illetve igény szerint meg is nagyobbítható” – sorolta az alapítvány elnöke, míg Mária néni udvarán összeillesztette a faelemeket.

A szakszerű komposztáláshoz a láda aljába tégla-, cseréptörmeléket vagy apró kavicsot kell szórni, mely tartja a nedvességet. Ezek után jöhet rétegelve a növényi hulladék, illetve a termőföld. A komposztba kávézacc, fahamu is mehet, illetve különböző konyhai hulladékok (zöldség- és gyümölcsmaradványok, valamint tojáshéj is), arra azonban figyelni kell, hogy a nagyobb darabokat öt centiméteresre aprítsuk, figyelmeztetett Istók Lajos. A pályázók rövid tájékoztatót is kapnak a komposztálóláda mellé, de a kezdeményezők a komposztálási folyamat során is útbaigazítást nyújtanak. „Az új mellett megtartjuk a régi ládát is, hisz kaszálás után rengeteg fű lesz, amit szintén oda szánunk. Majd ősszel a veteményesben ássuk el a komposztot” – tette hozzá Mária néni.

Gergely János és felesége első alkalommal próbálkozik a komposztálással, az új faláda a ház mögötti kis veteményes végébe kerül majd. „Fiunk már régóta foglalkozik komposztálással. Unszolt, hogy mi is próbáljuk meg. A veteményesből és a háztartásból kikerül annyi hulladék, hogy kihasználjuk a komposztálóládát” – mesélte Gergely János.

„A komposzt feljavítja a talaj minőségét, így jobb lesz a termés, ráadásul minél többen készítünk komposztot, annál nagyobb mértékben csökken a szemétszállítási díj, és a szállításból származó szén-dioxid-kibocsátás. A komposztálás előnye, hogy nem idő- és energiaigényes folyamat, mindössze az kell hozzá, hogy az ember szívügyének tekintse a környezet- és az egészségvédelmet” – hívta fel a figyelmet Istók Lajos. A kezdeményezők ugyanakkor szorgalmazzák, bátran fogjon hozzá a komposztáláshoz bárki, hisz a ládák elkészítése egyszerű, a befektetés pedig megtérül. A komposztálással kapcsolatos bárminemű kérdéssel bizalommal lehet fordulni az alapítvány munkatársaihoz, a kérdéseket az alapitvanyprolife@gmail.com e-mail címre várják.