Marhacsordák a közúton: mindenkit meg lehet érteni

Az előírások értelmében reggelente a jószágok gazdáinak kellene kihajtaniuk szarvasmarháikat a település szélére, onnan pedig a pásztor felelőssége vigyázni az állatokra – magyarázta György Sándor, Kányád polgármestere, hozzáfűzve, hogy az állatok terelésének este is hasonlóan kell történnie, vagyis a gazdák a település szélén várják hazatérő jószágaikat. Problémák azért vannak, mert az állattartók többsége ezt nem tartja be, így a falvakban szabadon csatangolnak a szarvasmarhák, továbbá összepiszkítják a közutakat, ami veszélyforrást jelent a közlekedő járműveknek, hiszen könnyen megcsúszhatnak. Az is gond, hogy a jószágok a közlekedést is akadályozzák, és már nemegyszer mentek neki autóknak, károkat okozva a gépkocsikban. A törvény szerint felügyelettel, az út egyik oldalán kellene járniuk az állatoknak, ugyanis így minimálisra csökkenthető a közlekedési problémák veszélye, és az autóforgalmat is kevésbé akadályoznák – tájékoztatott György Sándor.

Az igazi gond
Nem a tehenek teszik tönkre az utakat, hiszen patáik nem törik fel az aszfaltot, inkább a lovas szekerekkel vannak gondok – reagált a témával kapcsolatban Cătălin Romanescu, az Országos Útügyi Igazgatóság Hargita megyei igazgatója. Mint mondta, a lovakon lévő patkó rengeteg kárt tesz az aszfaltban. Szerinte a polgármesteri hivataloknak kell megoldást találniuk a hasonló gondokra – például elterelő utakat kell építtetniük –, hiszen a gazdákat is meg lehet érteni, valahol nekik is kell közlekedniük állataikkal.

„Problémák vannak, de megoldás nincs. Az állatok ugyanis hamarabb voltak, mint az aszfaltút, így a gazdákat is meg lehet érteni” – fogalmazott Jakab Attila, Homoródszentmárton polgármestere. Szerinte a kellemetlenségek egyik fő oka, hogy falvakban nincsenek olyan elterelő utak, ahova a gazdák kihajthatnák jószágaikat anélkül, hogy azok zavarnák a közúti forgalmat. Példaként Recsenyédet hozta fel, ahol egy út van, máshol nem is lehet terelni az állatokat. „Sok embernek az állattartás az egyetlen megélhetési forrása, nem szabad őket sem lehetetlen helyzetbe hozni” – tette hozzá.

„Nem elég az utat megépíteni, azt karban is kell tartani, vigyázni kell rá” – jelentette ki a témával kapcsolatban Katona Mihály korondi polgármester. Náluk önkormányzati határozatot fogadtak el arról, hogy csak „kint háló” – az egész nyarat a legelőn töltő – csordák legyenek, ami eleinte rengeteg vitát szült a gazdák körében, végül azonban mindenki elfogadta az új helyzetet. Az elöljáró szerint így nemcsak a főként turizmusból élő település utcái lettek tisztábbak, de az állattartók is jól jártak, hiszen a napi kétszeri terelés elmaradásával a szarvasmarhák több tejet adnak.

A korondi önkormányzat most azt tervezi, hogy a lovak hámjára csatolható zsákokat készíttet – amibe útközben a lovak belehullathatják a trágyát –, és ezeket ki fogják osztani a szekérrel rendelkező gazdáknak. Noha korábban már használtak ilyen zsákokat a lovas szekérrel közlekedők, azóta ez abbamaradt, ezért intézkedett a hivatal.