Levélben kampányol a börtönből Krafft-Szabó

Fotó: Farkas Antal

Halasztottak a Krafft-Szabó István ellen felesége által benyújtott válókereset perében. A pénteki tárgyaláson csak a felperes ügyvédje, Anca Szabó volt jelen. A fiatal nőismerősének meggyilkolásával vádolt középkorú férfi levélben kérte a székelyudvarhelyi bíróságot, hogy halasszák az ügyet, mert bár meg akart jelenni a tárgyaláson, ugyanebben az időpontban a marosvásárhelyi táblabíróságon kellett lennie, ahol előzetes letartóztatásának megfellebbezése ügyében döntöttek – mint megtudtuk, nem adtak helyet kérésének, továbbra is fogva tartják a nyomozás idejére.

Jánosi András

2012. október 07., 14:272012. október 07., 14:27

Krafft-Szabó ugyanakkor azzal is indokolta kérését, hogy nem akar válni, mert szüksége van felesége támogatására, ugyanis jó esélyei vannak ártatlansága bebizonyítására. Az ítélőszék a következő tárgyalást október 18-án délután egy órára tűzte ki. Emellett utasították a felperest, hogy jelenjen meg a tárgyaláson, mert csak nyomós okkal maradhat távol a válni kívánó fél.

Krafft-Szabó ezen a héten nem csak a bíróságnak címzett levelet. Feleségének is küldött egyet, melynek másolata a nyomozás iratcsomójába került – tudtuk meg Kardalus Erikától, a Hargita Megyei Törvényszék szóvivőjétől. Ennek a levélnek a tartalma nem nyilvános, mert a Hargita Megyei Törvényszék mellett működő ügyészség hírzárlatot rendelt el a gyilkossággal kapcsolatban.

Félreérthetetlen azonban a harmadik levél tartalma, amelyet egy udvarhelyi sajtóorgánumnak, korábbi munkaadójának, a Hargita Népe Udvarhely című napilapnak címzett, és amit a szerkesztőség sajtóetikai és erkölcsi aggályait félretéve nyilvánosságra is hozott. Ebben a magyarázkodó, elmélkedő üzenetben ártatlanságát próbálja bebizonyítani Krafft-Szabó. Corina Ceaşcai, az ügyészség szóvivője elmondta, egy előzetes letartóztatásban lévő személy nem érintkezhet a külvilággal, bár levél küldését nem tiltja a törvény.

Kardalus Erika ennek a levélnek a közlését az újságírói hivatástól idegen, erkölcsi fenntartásokat mellőző, piaci megfontolású cselekedetnek tartotta. Elmondta, hogy bár jogilag nem vonhatók felelősségre a publikálók, olyan információt közöltek, ami befolyásolhatja a közvéleményt, a lehetséges tanúk vallomását, az igazságszolgáltatás közmegítélését.