Kusza útépítés Székelykeresztúr és Kissolymos között

A megyei tanács tervei szerint egy a kissolymosi tavak közvetlen közelében elhaladó szakaszon építenek aszfaltozott utat, ami nem egyezik meg a távolabb eső, az autósok által jelenleg használt nyomvonallal – tudtuk meg Fazakas Attilától, a tavak egyik adminisztrátorától.

Az egyik probléma, hogy az új nyomvonalat már telekkönyvezték is megyei útként, holott a terület a birtokba helyezési dokumentumok szerint Fazakas és a szintén ügykezelői munkát ellátó Bustya László tulajdonában van. Az ő beleegyezésüket senki sem kérte. Mint mondták, a rendszerváltás előtt valóban épült egy út az említett szakaszon – ahogyan ezt a megyei tanács is állítja –, ám az nagyon rég nincs használatban, nagy része már beleomlott a tóba. Egyébként a földvásárláskor kapott dokumentumaikon nem is szerepelt a tó melletti út.

Szabadidős tevékenységi zónaként van nyilvántartva az árvízvédelmi földgátak által felduzzasztott tavak környéke, ahová horgászok járnak kikapcsolódni, és csak jegyvásárlás ellenében horgászhatnak – tudtuk meg Bustya Lászlótól. Mint mondta, a bevételeket egyebek mellett haltelepítésre és a gátak karbantartására költik, de alig elég az üzemeltetéshez. A tavak kezelői attól tartanak, hogy a tervezett útnak nemcsak a horgászok látják kárát, hanem az állat- és növényvilág is.

A forgalom és a hóeltakarítás miatt ugyanis kőolajszármazékok, klór és só kerülhet a vízbe. A tónál védett növény is él, a sárga liliom. Ugyanakkor a kecskebékák a környező tócsákban petéznek, az ő útvonalukat is keresztezné a tervezett út. Ha nem lesznek új ivadékok, akkor nem lesz tápláléka a halaknak – magyarázta Bustya.

Amíg nem voltak meg a földgátak a Hosszú Aszód patakán, addig nagyobb esőzésekkor és a hó olvadásakor többször elöntötte a víz Székelykeresztúrt – mesélte Fazakas Attila. Bustya László elmondta, mindkét gát a tulajdonukban van, ezért karbantartásukért is ők felelnek, a munkára pedig sok pénzt költenek. A javítások a helyszínen is látszanak: folyamatosan pótolják a földet, illetve magasították, szélesítették is az építményeket. Ha az út az árvízvédelmet szolgáló gátak mellett halad el, akkor azok lényegesen megrongálódhatnak a forgalom miatt. Erre is törvényes keretet kellene találjon a megyei tanács, a katasztrófavédelmi és a vízügyi igazgatósággal egyeztetve – fogalmazott Bustya.

A területtulajdonosok hangsúlyozták, ők szívesen lemondanának földjük egy részéről – amint sikerül azt telekkönyveztetni – az út megépítése érdekében, ha a tótól távolabb haladna a nyomvonal. Hangsúlyozták, nincsenek a megépítés ellen, hiszen az mindenkinek jó, de az ő szempontjukat is figyelembe kéne venni a tervezésnél, és a törvényeket is be kell tartani.

Noha több kérdést is feltettünk a megyei tanács elnökének az ügyben, nem kaptunk mindenre választ. Borboly Csaba kérésére teljes egészében, változtatás nélkül közöljük az általa megfogalmazottakat. „Nemrég ért véget az utat építő Viaduct Kft. képviselőjével folytatott munkamegbeszélésünk, ahol kollégáimmal együtt jelen voltunk. A megyei tanács csak közterületre építhet utat, magánszemélyek területére sajnos nem, még ha azok bele is egyeznének. A telekkönyvezésre azért volt szükség, hogy a közel négyéves huzavona helyett a törvényes nyomvonalon készüljön el az aszfaltos út. Sajnos annak a hölgynek igaza volt, aki közel négy éve dokumentumokkal bizonyította, hogy a járt útvonal az ő saját tulajdonú területe és arra közutat építeni nem lehet. A területtulajdonosokkal – hamarosan – a tervezési dokumentáció kiírása előtt tartunk egyeztetést. Ezt a Facebook konzultációs csoportomban is meghirdetem, és akkor, kérem, jöjjenek javaslatokkal, ésszerű és törvényes elvárásokkal, hogy a terv feladatfüzetében kérjük a vélt vagy valós félelmek kezelését is” – fogalmaz Borboly.