Koldulás: életforma, nem kényszer

A kolduló gyermekek védelméért figyelemfelkeltő kampány zajlik Hargita megyében, melynek célja tudatosítani az emberekben, hogy ne adjanak pénzt a kéregető gyerekeknek. „A legtöbb gyermek nem önszántából koldul, hanem a szülők kényszerítik rá. Azzal, hogy pénzt adunk nekik, lényegében elősegítjük a jelenséget” – hangsúlyozta Tankó Éva, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársa. Hozzátette, „A koldulás bűncselekmény” feliratú plakátok megyeszintű kihelyezése után többen is megdöbbenéssel fordultak a hivatalhoz. „Az emberek sajnálják a kéregetőket, főként a gyerekeket, ezért adnak pénzt. Ne felejtsük el azonban, hogy a koldulás legtöbb esetben nem kényszer, hanem jó üzlet” – tette hozzá. A szakember egyébként úgy véli: a kéregetés a bűnözés előszobája, hisz az utcán csellengő, kolduló gyerekek előbb lopnak, majd erőszakhoz is folyamodnak.

A koldulás a bűnözés előszobája

A szociális ügyekért felelős vezérigazgatóság munkatársai bejelentés esetén kiszállnak a helyszínre, és amennyiben indokoltnak találják, szociális központba szállítják a kolduló kiskorút. „A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a gyerekek ismét kolduláshoz folyamodnak, amint visszakerülnek az utcára. Sőt az olyan eset sem ritka, hogy a szociális rendszerben felnevelkedett gyermek felnőtt korában áll ismét ki az utcára kéregetni” – vázolta Tankó Éva. Meglátása szerint egyébként az érintetteket nem a nagyfokú nélkülözés vezeti rá a kéregetésre: bizonyos társadalmi körökben ez elfogadott életforma, sok családban nem is szándékoznak másra nevelni a gyermekeket. „Mentalitásváltás lenne a probléma kulcsa, hogy a szülő fontosabbnak tartsa iskolába adni gyermekét, hisz akkor már egészen más közegben szocializálódik az érintett fiatal. Az ilyen gyerekek számára már szégyen a kéregetés” – magyarázta.

A központban már megoldódni látszik

Székelyudvarhelyen, főként a városközpontban évekig problémát jelentettek a koldusok, nemcsak a helybélieket, hanem az idelátogatókat is zavarta a probléma. Több turista keserű szájízzel szállt vissza az autóbuszra, sok volt a zsebtolvajlás is, számolt be Bálint Júlia, a Tourinfo iroda munkatársa. „Igazán örvendetes, hogy idén az őrző-védő szolgálat révén szinte teljes mértékben sikerült megoldani a helyzetet, idén először egyetlen negatív visszajelzést sem kaptunk” – mondta.

A tapasztalatok szerint a koldulók zöme visszajáró, olyannyira, hogy a megyei igazgatóság munkatársai többségüket már név szerint ismerik. „Bár erre vonatkozó statisztikánk nincs, a kollégák elmondásai alapján tudjuk, hogy Udvarhelyen a legtöbb kéregető a Budvár-negyedből származik, de nem szokatlan az sem, hogy egyesek a környező településekről járnak be naponta a városba pénzt szerezni” – jegyezte meg Tankó Éva. Mellesleg a koldulás 200–600 lej közötti pénzbírsággal sújtható, tudtuk meg, sokaknak azonban így is megéri.