
Fotó: Thomas Campean
Idén 50 ezer lejjel többet fizet a város a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek a Tamási Áron Gimnázium épületének használatáért, a többletpénz azonban nem gyorsít a matuzsálemi korú iskolaépület felújításán. Omlásveszély már nincs a Szent Miklós-hegyen álló patinás épületnél, ahhoz azonban, hogy hajdani fényében tündököljön, eurómilliókra lenne szükség.
2015. március 17., 10:142015. március 17., 10:14
A használatért fizetett bért a katolikus egyház minden évben a visszaszolgáltatott iskolaépület restaurálására, felújítására fordítja, így újulhatott meg eddig például a tetőzet. A díszes homlokzat majolika-, illetve a tetőzet attikadíszeinek egy részét azonban el kellett távolítani, mivel omlásveszélyt jelentettek, valamint nem kerülhettek vissza a díszes, zomácos kupáscserepek sem.
A februári önkormányzati ülésen a tavalyi 150 ezer lejes helyett 200 ezer lejes évi bérleti díjat szavaztak meg a Giminek, a valamivel nagyobb összeg azonban sajnos „nagyon kevésre lesz elég”, fogalmazott Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója. „A tetőzet újrafödését tavaly kölcsönből tudtuk befejezni, így a bérleti díjból 100 ezer lejt visszafizetésre kell költenünk. A megmaradó összeg a sarokattika restaurálására sem lesz elég” – matematikázott az intézményvezető. Hozzátette, kormányhatározat szabályozza, hogy a köz- vagy oktatási intézményekként használt visszaszolgáltatott épületekre felületük alapján minimálisan mekkora bért lehetne kérni, a Gimi részére jóváhagyott összeg pedig körülbelül egynegyede. Az igazgató hozzátette: azért ekkora az összeg, mert az iskola vezetősége ígéretet kapott, hogy a város pályázni fog a felújításra. „Hatalmas összegre lenne szükség az épület szakszerű restaurálásához, eurómilliókra” – jegyezte meg.
A főépületet ugyan sikerült újrafödni, azonban a szélső épületszárnyak tetőzete szintén felújításra szorul, ez is a sürgős munkálatok listáját bővíti. „Legsürgősebb talán az attikadíszek restaurálása volna, hisz az azokat tartó oszlopok, valamint a műkőbástyák már omladoznak. De az épület kifűtésének hatékonnyá tétele érdekében ki kellene cserélni a nyílászárókat, illetve fel kellene újítani a fűtésrendszert is” – sorolta. Az iskolát ugyan új kazánokkal szerelték fel, a fűtésrendszer vezetékei azonban legkevesebb 50 évesek. A Tamási Áron Véndiák Egyesület jóvoltából (amely a korábbi felújítások, restaurálások alkalmával is adománygyűjtéssel segítette az alma matert) épp a napokban fogtunk neki az esővíz-elvezető csatornarendszer kialakításához az épület hátoldalán. Ez fontos, mert az épület salétromosodását megakadályozzuk, hisz helyenként már az első emeletig hatolt a salétrom. „Az omlást megakadályoztuk, tehát az épület nem veszélyes, viszont egyelőre beláthatatlan, hogy mikor és miből sikerül majd elvégezni a szükséges munkákat” – summázott Laczkó György.
Februárban egyúttal a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium épületéért fizetett éves bért is 150 ezerről 200 ezer lejre emelte a városvezetőség. Akárcsak korábban, az ingatlan tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület teljes mértékben visszafordítja a bért az iskolaépület felújításának folytatására. Ez elvi kérdés, jegyezte meg Tőkés Zsolt iskolaigazgató. A Refi látványos újításon esett át tavaly, azonban van még min dolgozni, tette hozzá az intézményvezető. „Évszázados falak ezek, melyek szellőzését megfelelően kell biztosítani. Nem lehet például a falig betont önteni, hisz akkor nedvesedne, salétromosodna az épület” – magyarázta. A kiegészítő munkálatok mellett az épület hátsó részén lévő nyílászárókat cserélnék ki, idén ugyanis ennyire futja a pénzből. „Tervünk van még bőven, hiszen közel sem zárult le a felújítás: az épületbelső nyílászáróit kellene például kicserélni, de az előudvar és a belső udvar is felújításra szorul” – sorolta Tőkés Zsolt.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
szóljon hozzá!