Kilencmillió a távhőrendszerre

A csütörtökön tartott soros ülés napirendjére ismét előterjesztették a Székelyudvarhelyért Alapítvány által felhalmozott adóhátralék és büntetőkamatok behajtásának ügyét. Az egyezség értelmében az alapítvány három Cserehát-lakónegyedi ingatlant ajánlott fel törlesztésként, ám a lakrészeket eddig nem sikerült kiüríteni. „A Székelyudvarhelyért Alapítvány képviselői hétfőn a polgármesteri hivatalnál beadták a három lakrész kulcsait, az ingatlanátvétel törvényességi vetületeit vizsgáljuk” – mondta el bevezetőként Bunta Levente polgármester, majd ismételten javasolta a határozattervezet levételét a napirendről.

Késik a hőerőmű kivitelezése

A városvezető a távhőrendszer újabb bővítéséről beszélve hangsúlyozta, az ukrán válság miatt indokoltabbá válik az alternatív távhő-előállítási lehetőségek megvalósítása. „Előreláthatólag 2018-ra duplájára nő a gáz ára, most viszont az is kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e gáz, ha Ukrajnában elzárják a vezetékeket” – fejtette ki Bunta, aki a napokban Németországban tárgyal majd a szejkefürdői hőerőmű ügyében. A megvalósítást tekintve itt legalább féléves csúszással kell számolni, a hat hónapos halasztás azonban elfogadható a városvezető szerint.

A majd kilenc és fél millió lej értékű beruházás révén két biomasszás kazánt helyeznének el a város két kazánházába, illetve meglévő hőközpontokat helyeznének át olyan lakónegyedekbe, ahol a körülmények nem engedik meg a biomasszás hőközpont telepítését. A fejlesztés megvalósítása több mint négymillió lejbe kerülne, a fennmaradó összeget a biomasszás hőközpontok és vezetékek vásárlására szánják.

Újabb milliók a távfűtésrendszerre

A beruházás kapcsán az ellenzéki frakciók egybehangzóan kérték, tisztázza a városvezetőség, hogy Szejkefürdőn megvalósul-e a hőerőmű. „Nem egyértelmű, hogy a szejkefürdői beruházást sikerül-e megvalósítani. Hisz ha 2015-re lesz hőerőmű, nem logikus az újabb biomasszás hőközpontok vásárlása” – vetette fel Jakab Attila néppárti önkormányzati képviselő. Gálfi Árpád, az MPP-frakció vezetője azt nehezményezte, hogy az ellenzékieket hónapok óta nem tájékoztatják kellőképpen a távfűtési stratégia ügyében. „Nem lehet felelőtlenül bánni az udvarhelyiek pénzével. Ha nem lesz hőerőmű, akkor indokolt ez az utóbbi beruházás. A polgármester viszont fenntartja, hogy megvalósul az erőmű, akkor pedig feleslegesen költünk újabb milliókat a távfűtésrendszer további bővítésére, holott Székelyudvarhelyen lennének szükségesebb, sürgősebb problémák, amelyeket meg lehetne oldani” – fejtette ki Gálfi.

Kétpilléres stratégia

Az udvarhelyi távfűtési stratégia két pilléren alapszik, ennek egyike az erőműtől megvásárolandó hőenergia, amelyet azonban biomasszából előállítandó hőenergiával egészítenének ki. „A két lehetőség nem zárja ki egymást, hisz nincs az a hőerőmű, amely teljesen, azaz egész évben kiszolgálná Székelyudvarhelyt” – hangsúlyozta Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igazgatója. Az időszakos javítási munkálatokkor, illetve meghibásodások esetében a közműveknél biomasszából állítanák elő a szükséges hőenergiát. „Meghibásodás esetén is kötelesek vagyunk fűtést és meleg vizet biztosítani a lakosságnak, a folytonosság érdekében pedig folyamatos termelői kapacitás szükséges. A hőerőműre a lakossági ár csökkentéséért van szükség, hisz innen vásárolhatnánk fel legolcsóbban a hőenergiát” – magyarázta Ráduly. Gergely László RMDSZ-es városatya fontosnak tartotta megjegyezni, szó sincs arról, hogy a városi kasszából fizetnék a teljes beruházást, hisz a városvezetőség pályázni szándékszik ez ügyben. Egyébként a távhőrendszer jelenleg mintegy 2300 udvarhelyi lakást szolgál ki.

Vita nélkül

Elfogadták a BET on Eu – Balkán félsziget és Európa együtt című pályázatot, a kiíráson – melynek célja az európai uniós tagállamok és nem tagállamok közötti tapasztalatcsere – Székelyudvarhely testvérvárosa, Szabadka nyert, a pályázati összeget pedig beemelték a városi költségvetésbe. További költségvetés-kiegészítés is szerepelt a napirenden: a Tomcsa Sándor Színház jegyeladásból származó bevétele több volt, mint azt az intézmény megbecsülte az év elején, illetve 9 ezer lej értékben pályázatot is nyert a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, valamint a Művelődési Ház is 16 ezer lej értékű támogatást nyert a Szejke-fesztivál megszervezésére. A városatyák egyebek mellett elfogadták a közterületeken elhelyezendő vezetékekre vonatkozó szabályzatot, illetve a város 2013 márciusa és 2014 februárja közötti időszakra vonatkozó energetikai mérleget is, döntöttek egy 206 négyzetméteres közterület használatba adásáról, a város tulajdonában lévő 349,59 hektár legelő bérbeadásáról, a helyi rendőrség végleges felépítéséről (mely 33-ról 34 fős személyzetre bővült), illetve egy Cserehát-lakónegyedi lakáscserét is engedélyeztek.

Tanácsi határozat az autonómiáról

A testület egyöntetűen elfogadta az MPP-frakció által beterjesztett, Székelyföld jogállására vonatkozó tanácsi határozattervezetet. Bodnár László jegyző megjegyezte, a tárgyalt téma meghaladja a helyi önkormányzat lehetőségeit, hisz a városatyák csak olyan ügyekben dönthetnek, melyeket megvalósíthatnak. Az esetleges prefektusi elutasítástól eltekintve, a tanácsi határozatot ezért fontos elfogadni, hogy Székelyudvarhely példát mutasson a történelmi Székelyföld határvidékein lévő települések önkormányzatai számára is, emelte ki Biró Edit néppárti önkormányzati képviselő.