
Fotó: Barabás Ákos
Harmadik mandátumát tölti György Sándor kányádi polgármester, aki a községközpont és a hozzá tartozó falvak ivóvízhálózatának korszerűsítését tartja egyik legfontosabb feladatának. Nagyon kevesen lakják a községet, ezért csak kevés pályázaton tud részt venni a polgármesteri hivatal, emiatt pedig fejleszteni is csak nehezen tudnak.
2016. október 21., 14:162016. október 21., 14:16
2016. október 21., 15:032016. október 21., 15:03
– Van-e olyan probléma, amit ez idáig nem tudtak megoldani?
– Hosszú listát lehetne írni arról, hogy mi készült el, illetve mit kell még megvalósítani Kányádban. Nyolc falu tartozik a községhez, mindenhol más és más gondok vannak. A legnagyobb baj, hogy országosan nagy az összevisszaság, nem tudunk egy jól átgondolt, következetes stratégia mentén dolgozni: például először kiépíteni a szenny- és ivóvízhálózatot és utána aszfaltozni. Mindig arra kell készülnünk, amire éppen pályázni lehet. Nálunk a legfontosabb, hogy tegyük rendbe az ivóvízhálózatokat, ami részben sikerült is. Csak Kányádban és Miklósfalván maradtak el munkálatok, ezeket még idén be szerettünk volna befejezni, de a közbeszerzési törvény megváltozása miatt kialakult bonyodalmak meggátoltak ebben.
– Melyik megvalósítására a legbüszkébb?
– Minden egyes beruházásra büszke vagyok. Nagy gond, hogy Hargita megyében a második legkisebb község vagyunk, összesen kétezren sem laknak a falvakban, a legtöbb pályázathoz pedig legalább ennyi lakos kellene, máskülönben nem adhatunk le dokumentumokat. Ezzel kapcsolatban levelet is írtam a fejlesztési minisztériumnak, de sajnos semmi sem változott. Éppen ezért vagyok büszke, mert tudom, hogy minden egyes lejért megküzdöttünk. Így valósulhatott meg a focipálya, az iskolák, óvodák és kultúrotthonok modernizálása, valamint a kányádi iskola tornatermének megépítése, az óvoda beindítása.
– A földek telekkönyvezésével hogy állnak?
– Elindult egy szisztematikus megoldás az állam által felajánlott támogatás igénybevételével. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a segítséget a földek visszaszolgáltatásakor kellett volna megadni, s akkor most nem lennének ekkora gondok. Egyébként azt sem értem, hogy miért az önkormányzatoknak kell ezzel a problémával foglalkozniuk, amikor mi egy adminisztratív egység vagyunk. Jobb helyeken vannak megfelelő intézmények, szakemberekkel, akik elvégzik a munkát, míg a polgármester a fejlesztésekre próbál pénzt szerezni. A községben a birtoklevelek 80 százalékban ki vannak állítva. Nem mondom, hogy minden tökéletes, de legalább megvan.
Életrajzi adatok
György Sándor 1975. december 22-én született Kányádban, nős, két gyerek édesapja. Tanulmányait Nagyszebenben, jogász szakon fejezte be. Vezetett online áruházat, valamint az állami távközlési vállalatnál is dolgozott. 2008-ban lett polgármester. Hobbija a futball, a vadászat és a motorozás.
– Nagyon sok árvízkár volt Önöknél idén. Kaptak pénzt a javításokra?
– Háromszor volt árvíz nálunk, egy májusban és kettő júniusban. A vicc az, hogy azóta fél év telt el, és csak most kaptuk meg a károk helyreállításához szükséges pénzt a kormánytól. Ráadásul átiratban jelezték, hogy amit idén nem tudunk elkölteni a több mint 500 ezer lejből, azt vissza kell adni az államnak. Hidakat, utakat kell rendbehozni, ami kavicsozással, aszfaltozással, betonozással jár. Nem biztos, hogy ezt a pénzt mind el tudjuk költeni, hiszen esőben, hóban nem lehet dolgozni vagy utat javítani. Ettől függetlenül igyekszünk minél több munkát elvégezni.
– Milyen tervei vannak a következő négy évre?
– Folyamatban van a kányádi háziorvosi, valamint a fogászati rendelők korszerűsítése, utóbbi a derzsieknek is fontos. Ez inkább a megyei tanács feladata, de szeretnénk, ha leaszfaltoznák a Petek, illetve Székelydálya felé vezető utakat. Azt tapasztaljuk, hogy az említett utak kövezése kidobott pénz, hiszen évről évre el kell végezni. Fontos a település utcáinak leaszfaltozása és a járdák megépítése is, főleg a forgalmasabb falvakban. Ezenkívül szeretnénk egy óvodát építeni Kányádban, valamint az iskolákat is bővíteni kell.
– Szerkesztőségünkbe is érkezett panasz arról, hogy problémák voltak nyáron az ivóvízhálózattal...
– Homoródszentlászlón volt a legnagyobb probléma, ahol tönkrementek a csövek a forrás, illetve a gyűjtőtartály közötti két kilométeres szakaszon. Máshol teljesen fel van újítva a hálózat. Több mint két hónapig kínlódtunk napi szinten, amíg elhárítottuk a meghibásodást. Mint kiderült, öt helyen is elszakadt a vezeték, valószínűleg földcsuszamlás miatt. Ideiglenesen megoldottuk a problémát, de jövőre ki kell cserélni a csöveket. Ezenkívül más falvakban is voltak gondok a vízellátással, de többnyire a kis hozamú források miatt.
Korlátozni kívánja a városban működő játéktermek számát Székelyudvarhely önkormányzata, a döntés meghozatala előtt nyilvános vita keretében kérik ki a közösség véleményét.
Egyre kisebb az esély arra, hogy a már megnyert pályázat részeként közösen vásárolhasson buszokat Fenyéd és Székelyudvarhely. A városvezetés vészforgatókönyveket állított össze a beruházás megmentéséért.
Három utca és két jelentős középület modernizálási terveit hagyták jóvá a székelyudvarhelyi tanácsosok a februári ülésükön, csütörtökön. Mindemellett a helyi adók esetleges csökkentéséről is szó esett.
Áramszünet lesz Farkaslaka számos háztartásában február 27-én, pénteken 9 és 17 óra között.
Forgalmi átszervezések előtt áll a szombatfalvi városrész. A Lejtő utca egy részének egyirányúsítása, a teherforgalom irányának pontosítása és a jelzőlámpák visszaállítása mellett a városközpont jövőbeni, „shared space” alapú átalakítása is szóba került.
Lángok csaptak fel egy melléképületben Székelyudvarhelyen szerda késő este.
A barátság erejéről szól a Barátságunk története című új mesejáték, amelyet a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közösen visz színpadra Székelyudvarhelyen. Az összművészeti előadás bemutatóját szombaton tartják.
Távolságtartásra intenek a Sóskúton tanyázó medvecsalád miatt. A két bocsával pihenő anyamedve ugyan közel, mintegy 30–40 méterre húzódott meg a diákszállótól, de eddigi viselkedése alapján nem keresi az emberek társaságát és nem mutat agressziót.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.
szóljon hozzá!