Külföldi munka: a bíróságot is be kell vonni

A bíróság által tárgyalt 18 kérést udvarhelyszéki településekről nyújtották be, de Székelyudvarhelyről egyet sem, Parajd és Zetelaka községekből viszont annál többet. A két utóbbi helység képviselői úgy vélik, hogy a felügyeletre vonatkozó törvény betartatása nagymértékben hozzájárult a problémák elkerüléséhez, és így megelőzhető a gyerekek elhanyagolása.

„Nagy lehetőség a külföldi munka, különösen azon társadalmi réteg számára, amelynek a beilleszkedés is nehézségekkel jár. Mégis őket volt a legnehezebb rávenni, hogy tartsák be a törvényt. Ezért kezdetben akadozott is a gyakorlat, de ma már azt mondhatjuk, hogy akik rendszeresen eljárnak dolgozni, civilizáltabban állnak a beilleszkedés kérdéséhez is itthon” – fogalmazott a gyerekfelügyeletre vonatkozó törvény betartásáról Bokor Sándor, Parajd polgármestere.

Nagy Attila zetelaki polgármester szerint a szülői felügyeletet ugyan nem lehet helyettesíteni, de amióta a gyerek gyámjának hivatalos kinevezését kötelezik a községben, azóta megszűntek az ilyen esetekhez kapcsolódó problémák. „Felelősebben kezelik az itthon hagyott gyermekek ügyét a külföldön dolgozók is, és a megbízott gyámok is. Úgy vélem, belátták, hogy az a segítség, amit a feljegyzett esetekben nyújtani tud a szociális osztályunk, nagy előnyökkel jár. A látogatások és tanácsadások sok problémát megelőztek már” – magyarázta Nagy a hivatalos gyámkijelölés hasznáról.

Telman Enikő, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa az udvarhelyi kérések hiányával kapcsolatban azt mondta, hogy a külföldön munkát vállaló szülők szinte kivétel nélkül a nagyszülők gondjaira bízzák a gyermekeket, de hivatalosan nem jelölik meg őket gyámként. A szociális osztály azonban minden évben lekéri a külföldön dolgozó szülők gyerekeinek listáját az iskoláktól, s így tud biztosítani támogatást számukra. „Ha engedélyt kell aláírni – orvosi vizitre, osztálykirándulásra –, akkor hazautaznak a szülők, ha egyéb döntés szükséges, akkor valahogy megoldják anélkül, hogy a gyereknek hátránya származna belőle” – magyarázta. A szakember szerint a városban körülbelül húsz olyan nagyszülők által felügyelt gyerek van, akit kéthavonta meglátogat és akiknél szükség esetén tanácsadást végez.

Noha magas a külföldön dolgozó szülők száma, nem lehet azt mondani, hogy a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő elhanyagolt gyerekek külföldön dolgozó szülők gyermekei lennének – állította Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője. A segítségre szoruló, elhanyagolt gyermekek zömének ugyanis sehol sem dolgoznak a szülei, vagy szétszakadt családok gyermekei, tette hozzá. Elekes olyan esetről is beszámolt, amikor egy anyuka nem tudta kire hagyni gyerekeit, amíg külföldön dolgozott, és a gyámhatóságot kérte meg, hogy három hónapos külföldi szerződése alatt az intézmény gondoskodjon felügyeletükről. A gyámhatóság mérlegelte az esetet, és arra a következtetésre jutott, hogy a család anyagilag csak úgy kerülhet jobb helyzetbe, ha az igazgatóság megoldja a felügyeletet. Döntésük sikeresnek bizonyult, a szerződés végén valóban jobb helyzetbe került a család, magyarázta az igazgató.

A kötelezettségről
A 2004-ben életbe lépett 272. számú, gyermekek védelmét és jogait biztosító törvény előírja, hogy az a szülő, aki egyedül neveli gyermekeit és külföldön dolgozik, vagy amikor mindkét szülő külföldi munkát vállal, köteles a bírósághoz fordulni, gyámot megbízni itthon hagyott gyerekei felügyeletével. A gyámnak felnőtt családtagnak kell lennie, és a bíróságnak a kérés benyújtásától számított három napon belül kell jóváhagynia azt. A gyámhatóságoknak és a polgármesteri hivataloknak támogatási és tanácsadási programokat kell létrehozniuk a gyámra bízott gyermekek számára. A gyámkijelölési kötelezettség gyakori elmulasztását magyarázza, hogy a törvény nem ír elő szankciót arra az esetre, amikor egy szülő úgy távozik külföldi munkára, hogy hivatalosan nem rendelkezik otthon hagyott gyereke gyámjáról.