
Végső kétségbeesésükben a sajtóhoz fordultak egy csődhelyzetbe került székelyudvarhelyi építkezési cég volt alkalmazottai, akik lakásaikat adták jelzálogba, hogy munkaadójuk vállalkozása banki hitelvonalat kapjon. A cég csődöt jelentett, bankszámláiról eltűnt a pénz, majd szinte azonnal kényszervégrehajtás alá, illetve árverésre kerültek a lakások a hitel miatt – mondják a károsultak, akiket csak az mentett meg az utcára kerüléstől, hogy az árverésre bocsátott lakásokra nem került vevő. Rövidesen azonban újabb licitre kerül sor...
2011. március 03., 18:252011. március 03., 18:25
2011. március 04., 19:462011. március 04., 19:46
Több országos tévétársaság, illetve a helyi sajtó képviselői előtt mesélték el szomorú történetüket azok a károsultak, akik egy, évekkel ezelőtt hozott meggondolatlan döntés miatt fedél nélkül maradhatnak. Lakásaik azért kerültek árverésre, mert évekkel ezelőtt – akkor még gyanútlanul – banki jelzálogba adták azokat, hogy munkaadójuk vállalkozása hitelvonalhoz jusson. A cég Bethlen Gábor utcai székhelyén csütörtökön több mint húsz korábbi alkalmazott gyűlt össze, remélve, hogy megkapják hónapok óta elmaradt béreiket.
Heten vannak, akik lakásukat is elveszíthetik a cégbe vetett bizalom miatt, ők többségében szintén korábbi alkalmazottak. Nevüket és arcukat nem vállalták a jelenlévők, csupán esetük elmesélését. A történet 2007-ben kezdődött – mondják a károsultak –, amikor még nagyon jól ment a vállalkozás szekere, számos állami beruházásra kiírt pályázatot megnyertek az Országos Beruházási Társaságnál (CNI), volt munka bőven, majdnem nyolcvan alkalmazottat foglalkoztatott az építkezési vállalakozás. Akkor kérte meg őket a cég vezetője egy szívességre, amely egy olyan folyamatot indított el, amiből azóta sem tudtak kiszállni, annyira nem, hogy már otthonaik is árverésre kerültek.
Arra kérték őket, lakásaikat adják garanciába a cég banki hitelvonalának megemelése érdekében, hogy nagyobb munkálatokra pályázhasson a vállalkozás. Ők meg is kötötték a szerződést, amelyről csak később derült ki, hogy egy már meglévő hitelvonal meghosszabbítását tartalmazza – magyarázzák a károsultak, akik utólag már bánják jóhiszeműségüket, amely miatt nem tanulmányozták részletesen az aláírt dokumentumokat.
A bizalom ára
Nem ígértek nekik semmit a szívességért cserébe, bizalmukkal éltek vissza, állítják egyöntetűen a panaszosok, akik 2007 óta már többször is kénytelenek voltak meghosszabbítani a jelzálogot. Megpróbáltak kiszállni, de ezt csak úgy tehették volna meg, ha ők maguk fizetik vissza a munkaadójuk által felvett hitelt, erre természetesen nem volt pénzük – magyarázzák.
Ígérgetésekkel teli évek következtek, pénzüket azonban nem kapták meg, sőt 2009 tavaszától már béreiket sem, majd egy év múlva csődöt jelentett alkalmazójuk – folytatják történetüket a korábbi alkalmazottak. A cégvezető azonban továbbra is azzal hitegette őket, hogy visszafizeti a lakásaikra jóváhagyott hitelt, de a károsultak állítása szerint mindvégig hamis dokumentumokra hivatkozott. Az események múlt év végén gyorsultak fel, ugyanis az időközben munkanélküliekké vált panaszosok karácsonykor arról kaptak értesítést, hogy kényszervégrehajtás alá kerültek lakásaik, és a bank elárverezi azokat.
Eltűnt a pénz
Állításuk szerint a csődbe jutott vállalkozás bankszámláján ekkor még volt annyi pénz, amelyből a hitel nagy részét visszafizethette volna a vállalkozó, ám a több mint félmillió lejes összeg január végére eltűnt a csődeljárás alatt álló cég számlájáról (erről a csődbiztos értesítette őket), és február közepén árverésre kerültek a jelzálogba adott lakások. A károsultak nem értik, hogy történhetett ez meg, hiszen – mint mondják – a kényszervégrehajtás miatt az összeget a hitel törlesztésére kellett volna fordítani, hamis papírokat, csalást emlegetnek.
Ezzel szinte minden reményük szertefoszlott, hiszen a korábban jól működő vállalkozás nevén semmilyen érték nem maradt, őket pedig csak az mentette meg az utcára kerüléstől, hogy a lakások nem találtak gazdára az első árverésen. A következő licitet jövő hónap közepére írták ki, ezt csak úgy akadályozhatnák meg, ha befizetnék a tartozás néhány százalékát, ellenkező esetben elkerülhetetlenül bekövetkezik az újabb árverés, ami könnyen lakásaik elvesztésével végződhet, hiszen akkor már csak 75 százalékos lesz a kikiáltási ár – fejezik be történetüket a kétségbeesett károsultak, akik rendőrségi feljelentést tettek, bírósági ügyben reménykednek, és abban, hogy „visszakaphatják” saját lakásaikat.
Portálunk megpróbálta elérni a szóban forgó cégvezetőt is, ám ez többszöri próbálkozásra sem sikerült.
Az A8-as autópálya építése Gyergyóditró térségében a 127-es megyei utat is érinti, ezért Hargita Megye Tanácsának le kell mondania az út egy részéről. Elvárják viszont, hogy az autópálya-építés mellett a megyei utat is építsék ki egy új nyomvonalon.
Bukarest második kerületi ügyészsége kéri a bíróságtól K. K. labdarúgó előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint elütött egy nőt egy gyalogátkelőhelyen, majd elhagyta a baleset helyszínét.
Rekordévet zárt az Európai Unió turizmusa 2025-ben – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból. A Romániában eltöltött vendégéjszakák száma viszont csökkent.
Repatriáló járat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 utassal a fedélzetén – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A Temes megyei ügyészség szerdán bíróság elé állította a csenei gyilkosság két kiskorú gyanúsítottját – írja az Agerpres.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerdán 2 óra 9 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A közel-keleti események miatt összesen 29 járatot töröltek szerdán a bukaresti repülőtereken az Egyiptomba, Izraelbe, Dubajba, Katarba, Libanonba és Ciprusba közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
A prefektus azon rendeletére várnak a polgármesterek, amely megszabja, hogy milyen létszámmal folytathatják az önkormányzati munkát. Alternatívaként nem sok megoldás mutatkozik, a béralap csökkentése szinte lehetetlen.
Belép a lakossági gázszolgáltatás piacára a legnagyobb román gázipari vállalat, a Romgaz – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál cikke alapján.
szóljon hozzá!