Hatalmas kárt okozhat egy cigarettacsikk, a tarlóégetésről nem is beszélve

Szentegyháza határában lángoló fenyőkről, avarról készített fényképeket osztott meg a hét elején Facebook-bejegyzésében Bodó István. Nem ez az első alkalom, amikor ilyet lát, tavaly is fényképezett tarlóégetéseket. A Facebookon megosztott fényképek láttán Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője hivatalból eljárást indított az ügyben, munkatársai csütörtökön a helyszínen vizsgálódtak. Mivel a tűz megfékezésénél a szentegyházi önkéntes tűzoltók is jelen voltak, elsősorban tőlük kértek információkat a helyről, emellett a területtulajdonos után nyomoznak. A környezetőrség vezetője egyelőre nem tudott sok részlettel szolgálni az esetről. Ha védett területről van szó, akkor bűnügyi eljárás indul, ha nem, akkor a területtulajdonost büntetik meg.

Körülményes számonkérés

Idén ez az első udvarhelyszéki tarlótűz, amiről értesült a környezetőrség, de nem kizárt, hogy máshol is voltak a környéken – mondta el Balla Izabella. Hozzátette, az enyhe tél miatt a megszokottnál korábban kezdődtek idén a tarlóégetések a megyében. Szerinte az utóbbi időben csökkent ugyan a tüzek száma, de nem eléggé. Ráadásul nem kapnak bejelentést minden égetésről, így nem is tudják felelősségre vonni a tetteseket. A bejelentett tarlóégetésekről viszont értesítik a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget (APIA) is, így próbálják kideríteni, ki a felgyújtott terület tulajdonosa.

Ezekben az ügyekben a megyei APIA nemcsak a környezetőrséggel, hanem a katasztrófavédelmi igazgatósággal is együttműködik, ugyanis az ügynökség beazonosíthatja a tulajdonost, amennyiben az támogatást igényelt a leégetett területre. Ám az esetek ötven százalékában olyan helyen gyújtogatnak, amelyre nem is kértek szubvenciót – mondta el Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Kifizetési Ügynökség vezetője. Tavaly hozzávetőleg száz esetben vonták vissza az APIA-támogatást tarlóégetés miatt. Haschi szerint a büntetések száma nőtt, noha a parlagégetéseké csökkent, amire az a magyarázat, hogy arányaiban több esetben indítanak kivizsgálást a hatóságok. Ezek munkáját egyébként körülményessé teszi a területek tisztázatlan jogi helyzete is, emiatt gyakran a területtulajdonos beazonosítását sem tudja elvégezni a környezetőrség. A védett területek esetében például tettenérés nélkül nem is indul eljárás a tulajdonos ellen – magyarázta Balla.

Nem volt senki ott, nem volt szándékos

A mostani tarlótűzről a szentegyházi tűzoltóparancsnokot, Balázs Pált is megkérdeztük, akitől megtudtuk, hozzávetőleg 3–4 hektáros területen pusztítottak a lángok. Szerinte semmi jel nem utal arra, hogy szándékos égetés lett volna, nem volt senki sem a helyszínen, így feltételezésük szerint egy autóból kidobott cigarettacsikk lobbanthatta fel a tüzet, amit a szél terjesztett tovább. A tűzoltóparancsnok szerint Szentegyháza környékén nem gyakoriak a tarlóégetések, problémásak viszont az útszéli területek, ahol az eldobott cigaretta vagy gyufa lángra lobbanthatja a száraz növényzetet – idén ez volt a második ilyen eset.

Ovidiu Dudu, a Hargita megyei tűzoltóság alezredese érdeklődésünkre elmondta, tavaly és idén is riasztották a tűzoltókat hasonló esetekhez, ám nem tudta pontosan megmondani, hányszor, ugyanis nem vezetnek külön statisztikát a parlagégetésekről. Az alezredes hozzátette: a tarlóégetés kizárólag indokolt esetekben és különleges engedély kiváltását követően végezhető, amit a helyi önkormányzat bocsát ki a megyei környezetvédelmi hatóságok előzetes beleegyezése alapján. Ilyen esetben értesítik a tűzoltókat, de nem vonulnak a helyszínre a katasztrófavédelmi szervek.