Gyerekprogramokban volt erős a mézünnep

A helyi polgármesteri hivatal támogatásával a felújított Márton Áron téren tartották a harmadik mézünnepet, amely a mézlovagok felvonulásával és az Örösi-emléktábla megkoszorúzásával vette kezdetét szombaton. A szervezők reményeit is felülmúlta a vásár, melyen nemcsak helybéli, hanem a négy – Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs – megye méhészeit tömörítő méhészegylet távolabbról érkező tagjai is kínálták aranyló portékáikat. „Tavaly a két nap alatt nem volt annyi látogató, mint most szombaton. Mindez nemcsak annak köszönhető, hogy gyönyörű őszi időnk volt, hanem annak is, hogy nem mézet, hanem mézre váltható utalványokat osztottunk a Mézes Napokat megelőző héten az udvarhelyi gyerekeknek, így becsalogatva őket a rendezvényre” – árulta el Szőcs Levente, udvarhelyi méhész, mézlovag. A szervezők 2500–3000 üvegecske, azaz mintegy 200 kilogramm mézet osztottak ki a város óvódásainak és kisiskolásainak, azonban a vásárra betérő összes gyerek és fiatal, aki bátorkodott színpadra állni és énekelni vagy mesét, verset mondani, ugyancsak mézet kapott ajándékba. Az idei gyerekprogramok sikeresebbeknek bizonyultak, mint a tavalyiak: a Mézes Napok rajzversenyére például oly sok pályamunka érkezett, hogy az eredményhirdetést a jövő hétre voltak kénytelenek elhalasztani a szervezők. 

Az Örösi Méhészegylet több mint 200 tagot számlál, az Udvarhelyszéki Mézlovagrendnek pedig mintegy tizenöt tagja van, a helybéli, több tucat méhcsaláddal rendelkező méhészek száma azonban ennek kétszerese. „Amióta az Európai Unió is kezdte támogatni a méhészeket, felkapottabb lett a méhészet, ezért van az a tévhit, hogy a méhészek nagyon könnyen élnek. Két éve 25 ezer, tavaly már 40 ezer euró volt a támogatás értéke, viszont ez is kockázatos, mert három év után ellenőrzéseket tartanak, és ha a méhész nem tudta megvalósítani a vállalásokat, akkor nemcsak a támogatást kell visszafizetnie, hanem még pénzbírságot is kirónak rá. Sokan beleugranak meggondolatlanul, hisz fantáziát látnak a méhészetben” – magyarázta Szőcs Levente, aki szerint öt-tíz éves tapasztalat kell ahhoz, hogy igazán jövedelmezőn lehessen méhészkedni. „Nyilván az egylet azért jött létre, hogy szakmai kérdésekben és ügyes-bajos dolgaikban segítsük nemcsak a már tapasztalt méhészeket, hanem azokat is, akik nemrégiben adták fejüket a méhészkedésre” – hangsúlyozta. 

A maroshévízi Tőkés Attila Endre már „meglett méhész”, fiával közösen 237 méhcsaládjuk van. Közepes volt az idei méztermés, nem volt jó, de nem is volt olyan nagyon gyenge, mesélte a „repce királya”. „Udvarhelyen nem volt népszerű a repceméz, míg többet nem kezdtünk járogatni és hozogatni belőle” – magyarázta a megtisztelő titulus apropóján. A repceméz egyébként rendkívül értékes, csontritkulás, vesebántalmak és savtúltengés esetén ajánlotta fogyasztását a méhész. A vásáron igen népszerű volt a hársméz, de szerencsére főként az asszonyok keresték – árulta el –, hisz igaz, hogy a hársméz nagyon jó megfázás esetén, csak nem a férfiaknak, mert ha sokat esznek belőle, „leáll a fülük tőle”. 

„Tehát repcét, napraforgót, hársat és vegyes mézet sikerült gyűjteni, de nem annyit, mint előző években. Galacról időben felköltöztettük a méheket, de például havasi méz így is nagyon kevés lett” – sorolta a méhész. A maroshévízi gazda és fia idén is pályázott az uniós támogatásra, meglátásuk szerint megéri megpróbálni, hisz jövőre újból megemelik a támogatás értékét. „Aki nem hisz benne, én mondom, hogy megéri, a méhészkedni vágyó fiataloknak kár kihagyniuk ezt a lehetőséget. De nem a pénzért kell hozzáfogni, hanem azért, hogy serkentsék a mézeladást, népszerűsítsék a mézet” – tette hozzá Tőkés Attila Endre.

A kétnapos Mézes Napok vasárnap délután zárult, a rajzverseny eredménye és a díjazás jövő hétre várható.