Gyenge lesz az idei méztermés

A tavalyi 20–30 kilogrammos átlagtermés után idén mindössze 5–10 kilogrammos mennyiségre számítanak az udvarhelyszéki méhészek. Az okok összetettek, de főként a múlt évi szárazsággal és az idei kedvezőtlen időjárással hozhatók összefüggésbe – tudtuk meg Ádán Józseftől, az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnökétől.

A méhész szakember elmondta, a késői kitavaszodás miatt a méhek fejletlenül kezdtek neki a mézhordásnak, és a helyzetet tovább rontotta, hogy az akác virágzása a szokásosnál korábban kezdődött, ráadásul a virágzás csúcsidőszakát folyamatos esőzések jellemezték, így a méhek nem tudtak gyűjteni. A múlt évi szárazság miatt tavaly nagyon sok volt a mézharmat, ami emberi fogyasztásra nagyon jó mézalapanyagként szolgál, de a méhek számára alkalmatlan telelő élelemként. Emiatt idén tavasszal nozémás megbetegedés pusztított azokban a méhészetekben, ahol a méhcsaládok telelő élelme a mézharmat volt – mondta el Ádám József.

Idén a vándorméhészeknek sem volt szerencséje, ugyanis az ország dél-nyugati repceföldjeire utazva azt tapasztalták, hogy a tavalyi aszály miatt a földek szárazak, így a gyenge virágzás miatt méheik sokszor még a szükséges méztáplálékhoz is nehezen jutottak hozzá. Azok jártak jobban, akik itthon maradtak, ugyanis a gyümölcsfák virágzása idején méhcsaládonként 4–5 kilogramnyi mézet tudtak termelni, de ha gyengébbek voltak a méhcsaládjaik, akkor még ennyit sem – magyarázta Ádán József az akácméz kipergetése közben. Ha az idő jóra fordul, a havasi területekre mennek mézet gyűjteni, majd a hárs- és napraforgóméz begyűjtése következik, ezektől remélnek termésjavulást a méhészek.

A gyenge méztemés ellenére elképzelhető, hogy mégsem vagy csak kis mértékben fog emelkedni a méz fogyasztói ára. Tavaly az elmúlt 40 év legjobb méztermésének örülhettek a méhészek, főként Magyarországon, amely Európa legfontosabb akácméztermelő országa. A múlt évi termésből származó európai tartalékokat a szintén nagy mennyiséget hozó kínai akácmézzel keverik majd össze, ez adja majd a kontinensen értékesítésre kerülő akácméz jelentős többségét, tehát nem lesz hiány, így várhatóan nagymértékű áremelés sem – véli a szakember. A helyi piacokon nagyobb az ármozgás, ugyanis ezeket többnyire a kistermelő méhészek látják el, akik nehezebben tudják tartani az árakat, Ádám József szerint azonban stabilan kellene tartani a piacot, ugyanis hosszútávon csak így van jövője.

Egyébként az udvarhelyszéki méhészegyesület valamivel több, mint 200 tagot számlál, ők mintegy 120–125 tonna mézet termeltek tavaly, ennek a nagy része nagybani értékesítésre került.