Geréb Péter vette át a város kulcsát

Székelyudvarhely már több éve csatlakozott a magyar államalapítást megünneplő települések sorába. Bevett szokás, hogy a többnapos Szent István-ünnep megkoronázásaként Udvarhely jeles polgárait elismerésben részesítik.

A város kulcsát idén átvevő Geréb Péter nyugdíjas pedagógus igen szerteágazó közösségi tevékenységet folytatott: 1993-ban cserkésztisztként megalapította a Z. Sebess József cserkészcsapatot, az Erdélyi Kárpát Egyesületnek is alapító tagja, 1990 óta tartozik az erdélyi természetjárók és túrázók civil szerveződéséhez, de az RMDSZ színeiben volt önkormányzati képviselő is, illetve a rendszerváltozás után a Székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség presbitere lett, és rögtön főgondnoknak választották. Az évek során volt egyházmegyei tanácsos, egyházkerületi közgyűléstag is, majd 2000-ben a romániai református egyház zsinatának, törvényhozó testületének lett a tagja. 2006-ban egyházkerületi főgondnoknak választották, a püspök mellett harmadmagával döntött az egyházkerület ügyeiben, sőt ügyvezető főgondnok is volt – a református egyházban ez a legnagyobb tisztség, amit világi ember betölthet.

Geréb Péter egyébként Kolozsváron született 1938-ban. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem elvégzése után matematikatanárként kihelyezést kapott Zetelakára. 1968-tól négy évet tanított a székelyudvarhelyi Közgazdasági Szakiskolában, majd a tanítóképzőbe igazolt át, ahonnan 1999-ben vonult nyugdíjba, igaz, néhány évet még „visszatanított” a képzőbe és a református kollégiumba. 69 éves korában, 43 évnyi tanítás után hagyta el a katedrát. De a nyugdíjasévek is tevékenyen telnek, különös barátság fűzi a természethez, 76 éves korában továbbra is gyakran túrázik.

„Rendkívül meglepett a hír, hogy nekem szánják a kitüntetést. Azóta sem értem, hogy miért pont nekem” – árulta el Geréb Péter. Hozzátette, legnagyobb büszkesége a családja, reméli, ők is büszkék rá.