
Fotó: Pál Gábor
Bár augusztus 30-ára tervezik a hivatalos átadást, már folyik a munka a Székelygyümölcs Egyesület zetelaki fiókszervezeténél: az aszály ellenére körülbelül egy tonna ízletes vargányát és 22 tonna áfonyát sikerült feldolgozni. A fagyasztott vadgyümölcs és gomba egy részét külföldön értékesítik, bár a Góbé termékcsalád márkaneve alatt a helyi, bió minősítésű termék jövő héttől már Udvarhelyszéken is kapható lesz.
2012. augusztus 08., 18:232012. augusztus 08., 18:23
2012. augusztus 08., 18:302012. augusztus 08., 18:30
A farkaslaki gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát működtető Székelygyümölcs Egyesület, valamint a zetelaki közbirtokosság együttműködése révén létrejövő projekt összértéke több mint 300 ezer euró. A zetelaki, 370 négyzetméteres alapterületű épületet a helyi gazdakörtől vásárolta a közbirtokosság, mely átalakítását és felújítását is vállalta, a feldolgozáshoz szükséges gépeket pedig az egyesület biztosítja. A Székelygyümölcs Egyesület a civil kezdeményezéseket támogató RAF-nál (Romanian-American Foundation) pályázott a feldolgozáshoz szükséges gépek és a berendezés költségére, 50 ezer euróra. A közbirtokosság 50 ezer hektáros erdejéből gyűjtik be a gombát és vadgyümölcsöt, melyet a térségben felállított több gyűjtőponton – Ivó, Sikaszó, Kápolnásfalu, Székelykeresztúr, Parajd és Etéd közelében – vásárolnak fel.
A begyűjtött termést egyelőre, a zetelaki manufaktúra teljes befejezésééig a Székelygyümölcs Egyesület betfalvi hűtőházában tárolják. „Gomba kevés lett, akkor valamennyit frissen is eladtunk belőle. Fagyasztva körülbelül egy tonna lett” – magyarázta Sándor Csaba, a zetelaki feldolgozó igazgatója. A gombát kézzel darabolják, hisz így épen maradnak a szeletek, majd 400 grammonként nejlontasakokba osztják és gyorsfagyasztják. Az ún. sokkoló, tehát közel mínusz negyven fokon fagyasztó gép, valamint a gyümölcsfeldolgozó hűtőkamráinak köszönhetően mind a gombákat, mind a gyümölcsöket úgy lehet tartósítani, hogy minőségük nem romlik. „Eddig körülbelül 22 tonna áfonya gyűlt, még legfentebb 5 tonnára számítunk. A gyümölcsöt külföldi eladásra két kilogrammos, belföldi értékesítésre 400 grammos kiszerelésekbe csomagoljuk” – avatott be a részletekbe az igazgató. A begyűjtés és a feldolgozás is napszámos rendszer szerint működik: adott ponton annyian dolgoznak a manufaktúránál, ahány emberre szükség van.
Ősszel a zetelaki feldolgozó tevékenysége, a farkaslakihoz hasonlóan, gyümölcspréseléssel egészül ki, a már hagyományos eljárás szerint a gazdák beszállítják és feldolgozzák a gyümölcsöket, cserébe bizonyos mennyiségű kész terméket fizetnek az egyesületnek. Ehhez a farkaslaki feldolgozóból két gyümölcsprést szállítanak a zetelaki épületbe. A zetelaki feldolgozóban egy, a Székelygyümölcs teljes termékajánlatát bemutató üzlet is nyílik. Továbbá az üzem teljes hosszán látogatófolyósó lesz kialakítva, ahol az érdeklődők megtekinthetik a feldolgozás folyamatát – tudtuk meg Sándor Csabától.
A Székelygyümölcs Egyesület elve szerint nem kimondottan profitorientált vállalkozásról van szó, hisz elsődleges cél a közösségi összefogás és a helyi gazdaság felélesztése. Ennek értelmében a termékek értékesítése az egyesület feladata, az így befolyó éves profit bizonyos hányadát a szervezet majd visszaosztja a zetelaki közbirtokosságnak. A szervezet tervei közt szerepel a megyében működő feldolgozók szakosítása is: a farkaslaki feldolgozóban a gyümölcslékészítéssel, a zetelakiban a vadgyümölcs- és gombafeldolgozással, míg a Farcádon létrehozandó új manufaktúrában a lekvár- é szörpkészítéssel foglalkoznak majd.
A zetelaki gyümölcsfeldolgozó manufaktúra hivatalos megnyitója augusztus 30-án lesz, ezen az amerikai támogatás révén várhatóan az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gitenstein is részt vesz majd. Az ünnepség programjában egyébként a kulturális műsor mellett szakmai beszélgetés is szerepel.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
szóljon hozzá!