Fotó: Csedő Attila
Nem iszik, nem cigarettázik, és még csak nem is nőzik, hisz számára a családi élet és az anyanyelv maga a nagy kaland: a sokkötetes író-költő-műfordítót, Lackfi Jánost az életről és irodalomról faggatta Murányi Sándor Olivér hétfőn este a székelyudvarhelyi G. Caféban.
2013. június 11., 17:462013. június 11., 17:46
2013. június 11., 17:522013. június 11., 17:52
Szokatlanul népes tömeg várta a Magyar Írószövetség, a G. Kulturális Egyesület, valamint a Gondűző Étterem és Szálloda közreműködésével rendezett Pedig című irodalmi est kezdetét a Szentimre utcai kultúrkocsmában. A ihlet sajátságos dolog – magyarázta Lackfi János, az est meghívottja –, hisz nem lehet erőltetni: van olyan költemény, amely hónapokig, évekig hányódik a számítógépen befejezetlenül, máskor pedig percek alatt megszületik egy-egy vers. „A próza kicsit más, hisz a prózaíráshoz fenék kell. Egyébként az alkotás nagyon földi tevékenység, nem kell a költőnek transzba esnie, epileptikus görcsben rángatóznia. Van egy furcsa kitartásfaktor, hosszútávfutás is az irodalomban, amiről végképp nem szoktak beszélni: vannak olyan emberek, akik nagyon ígéretesnek tűnnek egy-egy nemzedékből, de vannak azok, akik csak ülnek a sarokban, és nem tudni, kiből lesz homlokzati dísz, a felkapott költő” – fejtette ki a tehetség és szorgalom kapcsolatáról.
A rendkívül gördülékeny, szabályos hahotázással tűzdelt eseményen egyebek mellett életpályájának sokszínűségéről is vallott Lackfi, mondván: mindig is több prózát olvasott, bár a vers csínját-bínját hamarabb sikerült elsajátítania. „Gyerekkoromban is több prózát olvastam, mint verset: Verne Gyulákat, Walter Scottokat, Dickenseket. Nyakig voltam a kalandban, nagyanyám kertjében ott kúsztak a palánták közt az indiánok, skót szoknyás felkelők voltak a szomszéd bácsi kertjében. Testvéreimnek mesélgettem éjszakánként egy ilyen folytatásos indiánregényt. Prózaügyben most vagyok nagyon beindulva: júliust félretettem regényírásra, mert már ott tolakszik bennem néhány regény, megírásra várnak. A regénnyel pedig úgy van, hogy le kell ülni arra a bizonyos testrészre, és mint tót a vadkörtének, nekiesni” – magyarázta.
S hogy önemésztés, önsanyargatás nélkül lehet-e átütő műveket alkotni? Lackfi szerint, mint majd minden más tevékenységhez, az íráshoz is jobb józan fejjel hozzáfogni. „Évek óta nem iszom, nem dohányzom, most már nem is érzem magam igazán magyar költőnek. Háromszor ekkora májam kellene legyen, hogy labdába rúghassak a magyar irodalomban, mert itt azért nagypályások vannak. Úgy gondolom, hogy lehet drogozni, inni stb. nyugodtan, de aki amúgy nem jó író, ettől sem lesz jobb. Sőt a dolgok nagy része rosszabbul megy részegen. Gyárilag vagyok annyira elmebomlott ahhoz, hogy ne kelljenek ezek a serkentők. Lényegében számomra ez olyan önvédelmi dolog is, hisz szeretnék még írni, így kiiktatok az életemből minden olyan kockázatot, amely a rendelkezésemre álló időt megrövidítené. Meg annyit már ittam, hogy tudjak róla írni” – mondta.
Lackfi Jánosnak egyébként öt „saját, különbejáratú gyereke van”, ahogy mondják, egy alomból (szokatlan ez manapság, tette hozzá félhangon), így élete óriási kaland, amolyan cirkuszi mutatvány.
„Elképesztő nagy lelemény rejlik a gyerekekben. Rilke írta, hogy a költőnek úgy kellene látnia a világot, mint az első embernek, Ádámnak a teremtés kezdetén. Azóta azonban mindenféle kliséknek a guanója belepte a világot, nehéz erre újként nézni. A világra csak a gyerek tud úgy nézni, mint aki soha nem látta azt. Ezért izgalmas a gyerekszáj, amikor a gyerekek felfedezik a nyelvvel együtt az őket körülvevő világot” – mesélte egy, Lázár Ervin halálára írt, „nem túl szomorú” költeménye kapcsán.
Drágul az élet, megszűnnek mentességek: augusztustól új adók, emelkedő ÁFA és szigorodó szabályok sújtják a lakosságot Romániában. A vállalkozók mellett nyugdíjasok, kismamák és családok is komoly terhekkel szembesülnek.
Jelentős felújítás kezdődött a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskolában: a munkálatok idejére a diákokat más iskolák fogadják be szeptembertől, az önkormányzat pedig saját forrásból is hozzájárul a költségekhez.
Különleges filmes hétvégével várják az érdeklődőket Székelyudvarhelyen a városi könyvtár előtti térre. Július 18–19-én dokumentumfilm-vetítéseket és közönségtalálkozókat tartanak, neves rendezők és televíziós szakemberek részvételével.
A vezetékek befogadó és kifolyó részénél újabb betonozási munkálatokra van szükség, így csak nagyjából két hét múlva terelhetik el a Korond patakot. Jó hír viszont, hogy megérkezett az első előzetes jelentés a földtani mérésekről.
Kápolnásfaluban és Székelyudvarhelyen két egymást követő napon lesz áramszünet karbantartási munkálatok miatt – közölte az Electrica áramszolgáltató.
A Romániai Könyvelők Napját ünnepelték Székelyudvarhelyen hétfőn. Az esemény középpontjában a szakma digitális jövője és emberi oldala állt: „a jövő könyvelője már nemcsak számol, hanem irányt mutat” – hangzott el a rendezvényen.
Már csak néhány csövet kell összehegeszteni ahhoz, hogy átirányíthassák a vezetékekbe a Korond-patakot, ideiglenesen elterelve azt a beszakadt parajdi sóbányától. Kiderült az is, hogy a patak vize sajnos a bánya feletti részen is sós.
Ünnepélyes bokrétaavatóval hívták fel a figyelmet Abásfalván arra a különleges közösségi projektre, amely nemcsak építészeti, hanem kulturális és közösségformáló jelentőséggel is bír.
A turisták közül többen érdeklődtek, hogy miért zavarosabb a víz a parajdi sós vizű strand medencéiben, amelyre meglehetősen pozitív választ kaptunk: a gyógyhatású termálvíz teszi opálosabbá a strand medencéit.
Több láda sör szóródott szét péntek délután Felsősófalva főútján, miután egy teherszállító jármű rakománya a földre esett. Az országutat félpályán lezárták, emiatt kisebb torlódás alakulhat ki.
szóljon hozzá!