
Fotó: Kristó Róbert
Rövid idő alatt 33 százalékkal növekedtek a Hargita megyei nettó átlagbérek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A számok szerint tavaly februárban 1029 lej volt a nettó átlagbér, idén februárban viszont 1369 lej. A szakemberek óva intenek a derűlátástól.
2013. június 10., 17:022013. június 10., 17:02
2013. június 10., 18:042013. június 10., 18:04
Több bukaresti internetes portál is átvette az Országos Statisztikai Intézet egyik kimutatását, amely a nettó átlagbérek tavaly februári, illetve idén februári változását taglalja, és a legnagyobb változást Hargita megye esetében mutatja. A kimutatás szerint Hargita megyében 2012. februárban 1029 lej volt a nettó átlagbér, idén februárban viszont már 1369 lej, tehát 33 százalékkal több. Így nettó átlagbérek tekintetében Hargita megye a 14. az országban. Az első helyen Bukarest (2175 lej), az utolsón Vaslui (1083 lej) áll.
Borboly Csaba véleménye
Ezzel kapcsolatosan Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az egyik közösségi oldalon azt írta, hogy Hargita megyében „nem rózsás a helyzet, de nem utolsók vagyunk, hanem tizennegyedikek. Tehát aki azt szajkózta, hogy 41 megye közül a 41-ikek vagyunk (utalva a tavalyi helyhatósági választásokon elhangzottakra), az hazudott! De hát ez van. Olyan időket élünk, amikor a hazudozás egyeseknek életforma, a politikában meg különösen. De hát azért van igazság is, és ha lassan is őrölnek a malmai, de előbb vagy utóbb az igazság kiderül!” Borboly Csaba derűlátását azonban semmi nem támasztja alá.
Semmi nem indokol ekkora növekedést
A meglepő növekedés mögötti folyamatokról két szakembert kérdeztünk, köztük Kedves Imrét. A Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság ügyvezető igazgatója nem látta ugyan a statisztikai intézet számadatait, de szerinte meglepően soknak tűnik a 33 százalékos növekedés. Ő nem érti, hogy egy év alatt mitől növekedhetett 33 százalékkal a nettó átlagbér, hiszen semmi olyan nem történt a megyében, ami indokolttá tenné ezt a nagyarányú növekedést.
„A növekedés egy része a megnyirbált közalkalmazotti bérek bizonyos százalékának visszaadásából származhat, de más növekedésre nem látok magyarázatot. Hargita megyében nem volt olyan gazdasági fejlődés, ami befolyásolhatta volna a bérek növekedését” – magyarázta Kedves Imre, akitől arról is érdeklődtünk, hogy lehetséges-e a gazdaság „kifehérítése” (például eltitkolt jövedelmek bevallása). „Erről sem beszélhetünk, mert ilyen esetekben is csak a minimálbérek alacsony emelkedése történne.” Szerinte a nettó átlagbér csak abban az esetben növekedne, ha emelnék a fizetéseket, erről viszont nincs tudomása. Hargita megyében amúgy több mint húszezer állami alkalmazott dolgozik, ezekbe viszont nincsenek beleszámolva a katonák, csendőrök, illetve rendőrök.
Egy újabb észrevétel
Egy gazdasági szakértőt is megkérdeztünk, aki azt mondta, hogy a közalkalmazotti fizetések visszaadásából legtöbb tizenöt százalékkal növekedtek a közalkalmazotti bérek. „Egyetlen hónap statisztikai mutatói ugyanakkor semmit nem bizonyítanak, a bérek tekintetében az a mérvadó, ha éves átlagot számolunk, és azt hasonlítjuk össze egy másik esztendő átlagával” – tisztázza a szakember. Véleménye szerint megtörténhetett, hogy a nagyszámú munkást foglalkoztató cégek épp februárban fizettek prémiumot vagy profitrészesedést, így növekedhettek a nettó átlagbérek. „Ha tavaly decemberben vagy idén januárban, esetleg márciusban fizették volna ezeket ki, akkor az említett hónapok számsorai emelkednének ki.”
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója több mint 25 éve menti az egyház írott emlékeit a pusztulástól. Az Orbán Balázs-díjjal kitüntetett Bernád Ritával hivatásáról, a múlt megőrzésének felelősségéről, levéltári értékekről beszélgettünk.
A gyógyturizmus fejlesztési lehetőségeiről, Erdély egykori fürdőhelyeinek örökségéről tartanak konferenciát október 24-én, szombaton Maroshévízen.
Közúti baleset történt Maroshévízen csütörtök este, ahová a helyi tűzoltók vonultak ki tűzvédelmi biztosításra, műszaki mentésre és elsősegélynyújtásra. Egy nyergesvontató és egy személyautó ütközött, egy ember a járműbe szorult.
Emlékprogramokkal készülnek az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára Gyergyószéken: Gyergyószentmiklóson filmvetítés, kiállítás, fáklyás felvonulás és koncert szerepel a műsorban, Gyergyóremetén pedig megemlékezést és több filmvetítést tartanak.
Három lakóház tetőszerkezete kapott lángra szerdán reggel Galócáson. A tűzoltók körülhatárolták a tüzet, és dolgoznak az oltáson. Személyi sérülés nem történt.
Ingyenes textilhulladék-gyűjtési akciót szervez Gyergyószentmiklós önkormányzata az RDE Harghita Kft.-vel együttműködve október 20–22. között.
Továbbra is várják az adományokat a gyergyószentmiklósi Békény utcai alszegi csengettyű modernizálására. A becslés szerint tízezer lejre van szükség ahhoz, hogy a kis harangot már a jövő évi húsvéti ünnepek idején automata rendszer szólaltassa meg.
Majdnem pontosan ugyanannyi adomány érkezett az ötödik Fuss Neki! Gyergyó közösségi adománygyűjtő mozgalomban, mint tavaly: a szervezetek összesen 244 826 lej támogatást kaptak. Ez a kitűzött célösszegnek mintegy fele.
Várják a népzene és a népi tánc kedvelőit, valamint azokat is, akik még nem tudnak táncolni, a gyergyószentmiklósi Őszi Táncházba, ahol pénteken gyerekeknek és felnőtteknek is szerveznek programot.
Több mint háromszáz munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely–Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu–Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
szóljon hozzá!