Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:56

Becsengetnek: így indul az új tanév

22:58

A Rapid az utolsó pillanatban nyert, a Petrolul továbbra is dobogós a Szuperligában

21:43

Visszavágott a Steauának, megnyerte csoportját a Gyergyói HK

21:14

A megye készen áll a Turóczi-ház megvásárlására, de…

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Elhunyt Daniel Ernő, Nyikómalomfalva nyugalmazott plébánosa

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Megkezdődött a második toronyház építése a Fortuna Residence lakóparkban

Mostantól körforgalomként használandó Csíkszereda egyik legforgalmasabb útkereszteződése

Személyiségi jogokat nem, legfeljebb komfortot sértenek a köztéri kamerák

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

„Harkályfurulyák” a Madarasi Hargita lábánál

Fotó: Olti Angyalka

Noha gazdaságilag értéktelenné válnak a harkályok által odvasra fúrt fák, ökológiai szempontból nagyon hasznosak. Az üregekbe ugyanis kártevőket pusztító énekesmadarak, illetve akár vadmacskák is beköltözhetnek.

Fülöp-Székely Botond

2026. február 15., 19:122026. február 15., 19:12

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Érdekes fotókat közölt az elmúlt napokban a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal, amelyen több, harkályok által fúrt odú látható egy-egy lucfenyőn a Madarasi Hargita lábánál. Ezért is döntöttünk úgy, hogy felkeressük a szakembereket a látványos jelenség hátteréről érdeklődve. Így másnap már terepjárójukkal szeltük a havas utat Ivó-völgye felé igyekezve. Itt élőben is megtekinthettük az említett odúkat.

Legyengült fából harkályfurulya

A helyszínen már messziről látszott az egyik lucfenyő, amelynek a törzsén több mint tíz, olykor tíz centiméternél is nagyobb lyuk tátongott. Jakab Alpár erdész elmondta, hogy az „erdő orvosaiként” is emlegetett, élelmet kereső harkályok rendszerint a megbetegedett fákat választják ki a lyukak fúrásához.

A növekvő odúkba énekesmadarak és emlősök költöznek be

Fotó: Olti Angyalka

Tudni kell ugyanis, hogy egy-egy fa abiotikus (élettelen) stressz hatására legyengül, ezt követően pedig megtámadják a kártevők. Rendszerint a gyökérrontó taplógomba az első kártevő a lucfenyők esetében, majd ezt követik a romboló fenyőcincérek. Utóbbinak a lárváit pedig nagyon szeretik a harkályok, amelyek a fába fúrva megpróbálják kiszedni azokat.

Az így tovább gyengülő lucfenyőbe újabb és újabb rovarpopulációk költöznek, a madarak pedig rendre visszatérnek táplálkozni a helyszínre, lassan odúvá tágítva a lyukakat.

A kártevőknek kitett fa belsejét lassan lebontják az élősködők, így

az odúk között járatok alakulnak ki. Ezeket szakszóval harkályfurulyának nevezik.

A keletkezett üregekbe – mérettől függően – énekesmadarak, kisebb emlősök, de akár egy vadmacska is beköltözhet.

Kár vagy haszon?

„Az erdő önszabályozó rendszer. Ha gazdaságilag gondolkodunk, akkor egy odúkkal tűzdelt fa számunkra nem értékes. Ökológiai szempontból azonban nagyon értékes növényről van szó, hiszen az odúkba például olyan énekesmadarak költöznek be, amelyek pusztítják a többi fa potenciális kártevőit” – magyarázta Jakab.

Fotó: Olti Angyalka

Egyébként

az ilyen odvas fákat nem vágják ki – sőt nem is tartják számon –, hiszen gyakorlatilag csak elősegítik a normális erdőgazdálkodást.

Az is tény ugyanakkor, hogy az ilyen, harkályok által több helyen kifúrt fák száma elhanyagolható, így lassú pusztulásuk nem jelent különösebb anyagi kárt. Az élet körforgásáról van szó, hiszen a lassan lebomló fa tápanyagban gazdag talajt teremt, ami a többi növényzet növekedését segíti elő.

Szimbiózisban lenni a természettel

András Róbert, az erdőrendészeti hivatal vezetője kifejtette, az erdőgazdálkodási szaktudomány segíti a természetet, hiszen megoldást keres arra, amire a természet nem kap.

Fotó: Olti Angyalka

„Abszolút szimbiózisban kell lennünk a természettel, segítenünk kell az erdő szaporodását ökológiai, népjóléti és gazdasági szempontból is” – szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy