Átalakul a Kuvar-negyedi kazánház

Megkezdődtek a hét elején a Kuvar-negyedi félkész kazánházépület rendbetételét célzó munkálatok: a II. Rákóczi Ferenc és a Kuvar utca tömbházai közötti részt régóta csúfító téglaépítményre cseréptető kerül, továbbá két omladozófélben lévő falát is megerősítteti a tulajdonos, a székelyudvarhelyi Református Diákotthon Alapítvány. Mint Dobai László, az alapítvány vezetője elmondta, a munkálatok összértéke mintegy 200 ezer lej, ám ez csupán a folyamat kezdeti fázisa, amelyet karácsonyig kell befejezniük. Az épülettel hosszú távú terveik vannak: református templomot alakítanának ki benne, a Bethlen-negyedihez hasonlóan, ugyanazon tervező, Dobrai László műépítész elképzelései alapján. Ám amíg ez sikerül – a szükséges pénz megszerzése, a református egyházkerület átszervezései, az egyházközségek területei újraosztásának hosszas folyamata miatt valószínűleg több mint öt évbe telik –, az épület a diákotthon lakóinak imateremként, közösségi teremként szolgálhatna, jelenleg ugyanis a bentlakás étkezdéjében tartják istentiszteleteiket.

Tervek és perek

A templom kialakítása az alapítvány sokadik terve az épület felhasználására. A piaci áron, az előző polgármester vezette önkormányzattól mintegy 200 ezer lejért megvásárolt kazánházra különféle bonyodalmak, pereskedések miatt eddig több mint ötvenezer eurót költöttek – mondta el Dobai László lelkész. A kazánháznak indult, majd félbehagyott épület 2000 óta képezi tulajdonukat, az azt övező területből pedig használatba vettek 2200 négyzetmétert a várostól, a koncesszió még harmincnyolc évig érvényes.

Először felekezeti óvodává szerették volna átépíttetni, holland támogatással – a szponzorok javaslatára a terveket elemi iskolával és tornateremmel is kibővítették, hiszen akkoriban a kisdiákokat három váltásban oktatták –, a tervek azonban az épület terjedelme miatt nem valósulhattak meg. Azt követően, új tervek szerint három méterrel alacsonyabb épületet – balett-, logopédia- és mozgásterápiás teremmel óvodát és ifjúsági központot – alakítottak volna ki, akkor azonban a lakók jogi úton megtámadták azt a városrendezési tervet, amely jóváhagyta a kazánház átépítését. A pert 2005 januárjában megnyerték, portálunknak akkor a lakókat képviselő ügyvéd úgy nyilatkozott, az alapítvány „a jelenlegi épületet átalakíthatja, de semmit pluszba nem építhet”, különben a felperes újra közbelép.

Füstbe ment a lakók terve

2012-ben a kazánházügy újabb fejezete zajlott le: a lakók összefogást terveztek, hogy a polgármesteri hivatallal közösen megvásárolják, majd lebontsák az épületet, helyén pedig zöldövezetet, sportpályát, játszóteret, illetve parkolóhelyeket alakítsanak ki, amelyeket a lakók hosszú távú haszonbérbe vettek volna. Ez a terv is meghiúsult, ám tavaly januárban a tiszteletes már arról nyilatkozott, hogy az épületben multifunkcionális termet alakítanának ki, mihelyt arra lehetőség adódik.

A munkálatok első fázisát az alapítványnak idén karácsonyig kell befejeznie, azt az anyagi lehetőségek szerinti ütemben rendeznék be közösségi teremnek, majd az egyházi átszervezések és jóváhagyás után gyülekezeti teremmel, mosdókkal, gyerekeknek elkülönített, hangszigetelt résszel és gazdasági irodával ellátott templommá alakítanák – ennek alapterülete közel négyszáz négyzetméter, látványterve pedig megegyezik a Bethlen-negyedi, szintén kazánházból kialakított temploméval. A templom kialakítására, berendezésére a továbbiakban még mintegy 150 ezer eurót szánnának.

Lezárulhat a vita

A munkálatokkal egyelőre megszüntetik azt a kényes helyzetet, amely az elmúlt években kialakult a kazánháznál: rengeteg szemét halmozódott fel ott, a csavargók pedig oda jártak ügyes-bajos dolgaikat végezni, továbbá jelentősen megrongálták az épület belsejét. A lelkész kifejtette: bízik benne, hogy ezúttal nem ütköznek akadályba, és ily módon a romos épületet a közösség javára tudják fordítani.