Állandó családorvosi ügyelet – közelednek az álláspontok

Rendelettervezet formájában jelent meg, és június 1-jén lép életbe a családorvosok részvételével működtetendő állandó központokban biztosított ügyeletre vonatkozó új szabályrendszer – közli az egészségügyi minisztérium. Az új szabályozás egyik fontos pontja értelmében nő az állandó központokban szolgálatot teljesítő családorvosok jövedelme: szakmai fokozattól függetlenül egy családorvos 12,8 lejes óránkénti juttatásban részesül, szemben az eddigi 10 lejes óránkénti összeggel, melyből eddig az orvos köteles volt a központ költségeit is fedezni. Az asszisztensek esetében ezt az összeget a kialkudott fizetés függvényében állapítják meg, de az óránkénti összeg esetükben nem lehet kisebb mint 8 lej.

Újdonságnak számít az is, hogy azon központok esetében, amelyek a családorvosi rendelőkben működnek, ezek további 6,4 lejes óránkénti jövedelemben részesülnek – tájékoztat az egészségügyi minisztérium. A rendelettervezet ugyanakkor azt is előírja, hogy a helyi önkormányzatoknak részt kell vállalniuk az állandó ügyeleti központok finanszírozásában. Ha a helyi önkormányzat bocsátja rendelkezésre a központ működéséhez szükséges helyiséget, akkor biztosítaniuk kell a működéshez szükséges közművesítést és ezen szolgáltatások kifizetését, kiegészítő személyzetet (pl. biztonsági őr, takarítószemélyzet), valamint a működéshez szükséges minimális felszereltséget.

A tervezet értelmében állandó ügyeleti központ létrehozásához hét orvos szükségeltetik, de öttel vagy hattal is működhet. Ha az ügyeleti központ rendelkezik speciális gépjárművel, amely lehetővé teszi a páciensek otthon történő kivizsgálását, a központon kívüli tevékenységet a sürgősségi diszpécser irányítja, ha például a sürgősségi segélyhívó számra kapott hívásból kiderül, hogy a páciens állapota nem életveszélyes, akkor a diszpécser kérheti a központban ügyeletet biztosító orvostól, hogy szálljon ki a helyszínre, és lássa el a beteget. A másik eset az, amikor a beteg vagy hozzátartozói közvetlenül a központhoz fordulnak, és azt kérik, hogy az orvos szálljon ki a páciens otthonához. Ez csak a sürgősségi diszpécser beleegyezésével lehetséges – áll a szaktárca közleményében.

Tisztázatlan kiadások

„Ez a tervezet már más hangnemet üt meg, olyan értelemben, hogy már tiszteletben tartja azt, hogy alapvető emberi joga mindenkinek, hogy eldöntse, egy szerződést aláír-e vagy sem, tehát nem teszi kötelezővé a szerződés aláírását” – véleményezi az új szabályozást dr. Soós Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének vezetője.

Mindazonáltal ennek is vannak hiányosságai, illetve kifogásolható pontjai, teszi hozzá. A legfontosabb ezek közül a finanszírozásra vonatkozó rész, az ugyanis pontosításra szorul. Ugyan kimondja, hogy az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a közművesítést, kisegítő személyzetet, de arról nem tesz említést, hogy ezt a továbbiakban ki fogja finanszírozni, és ez több más költségtétel esetében is így van – mondja a családorvosi szövetség vezetője, hozzátéve, hogy ezt a napokban már jelezte a szaktárcának. Ugyanakkor nem ért egyet a kiszállásokra vonatkozó résszel sem, mint mondja, az orvos nem lehet egy időben két helyen, az ügyeleti központban és terepen is, és ez a betegek elégedetlenségéhez vezetne.

A szolgálatban részt vevő családorvosok jövedelmének megemelésével kapcsolatban az a véleménye, hogy ez továbbra is alacsony. „Mindenki végez egy számítást, és akkor eldönti, hogy ezt be tudja vállalni vagy nem” – mondja dr. Soós Szabó Klára. Mindazonáltal kérdésünkre azt is elmondta, amennyiben a szaktárca elvégzi a szükséges pontosításokat az említett költségtételekkel kapcsolatban, elképzelhetőnek tartja, hogy a Hargita megyei családorvosok részt kívánnak majd venni az ügyeleti rendszerben.

Munkába állnak a 2007-ben kapott ügyeleti gépkocsik

A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság készen áll a családorvosi ügyeleti rendszer elindítására, megtörtént az egyeztetés az egészségbiztosítási pénztárral és az önkormányzatokkal is – közölte dr. Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője. Ugyan még nincs válaszuk minden polgármesteri hivataltól, de azt már nagyjából tudják, hogy hol érdekeltek az ügyeleti központok elindításában, most már csak a családorvosok álláspontjára várnak – fűzte hozzá. Azt is elmondta, hogy az új rendelettervezet jó, hiszen anyagilag is jobban ösztönzi a háziorvosokat, és az is nagyon jó, hogy az iskolaorvosok, illetve olyan családorvosi végzettséggel rendelkező orvosok is részt vehetnek az ügyeletben, akiknek még nincs családorvosi praxisuk.

Az ügyeleti rendszer fontosságával kapcsolatban azt is kiemelte, hogy a megyei mentőszolgálat költségvetésének csökkenése és az ebből fakadó esetleges mentőpontbezárások miatt még inkább nőtt az igény az ügyeleti központok elindítására, és mindenképpen prioritásként fogják kezelni azokat a helységeket, ahol esetleg mentőpontok szűnnek meg. A megyében három vadonatúj, jól felszerelt (EKG-készülék, defibrillátor, oxigénpalack és egyéb orvosi felszerelések) családorvosi ügyeleti gépkocsi áll kihasználatlanul 2007 óta (Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Maroshévízen), most ezeket is bevonnák az ügyeleti rendszerbe, leginkább a városokban.

Azt is közölte, hogy van már olyan ügyeleti központ, ami teljesen összeállt, indulásra készen áll, a családorvosok részéről is kaptak egyéni jelzéseket a részvételi szándékról, de testületi szinten a családorvosok álláspontját még nem ismerik, illetve javaslatokat sem kaptak tőlük ez ügyben.

Amint arról már korábban beszámoltunk, a megyei közegészségügyi igazgatóság tervében 14 ügyeleti zóna és ugyanennyi központ szerepel, a hálózat megtervezésekor az volt a legfőbb szempont, hogy a megye lakossága számára mindenütt elérhető közelségben legyenek a központok, így vidéken nem feltétlenül a községközpontokban hozzák létre az állandó családorvosi ügyeleti központot, és az ügyeleti zónák határai sem feltétlenül esnek majd egybe a települések közigazgatási határaival.