Adományoztak a szentegyházi és lövétei motorosok

Számos segítője és támogatója akadt a múlt hónapban megrendezett terepmotorversenynek, így a szervezők a versenyen befolyt összeget jótékony célra szánták. Lapunkból értesültek a huszonkét éves, autóbalesetben súlyosan sérült Szilárd történetéről, s úgy döntöttek, neki segítenek. Hétfőn kerestük meg Szilárdot és családját, akik bár tudtak a látogatásról, az adományról nem sejtettek semmit.

Szilárd, a nagy mókamester örömmel fogadta a látogatókat. Nagyon jó vendéglátó, aggódott, hogy a szentegyházi fiúk jól elférnek-e a sarokkanapén, aztán közösen megállapították „sok jó ember kicsi helyen is elfér”. Az egyik motoros kislányával érkezett, s Szilárd arról is gondoskodott, hogy játszótársat kerítsenek neki. Az édesanyja, Eszter elmondta, hogy fiának még mindig gondjai vannak rövidtávú memóriájával, viszont az emlékek megmaradtak. Szilárd, noha szégyenlősnek vallja magát, nagyon ügyesen beszélt, viccelődött mindenkivel, mesélt a balesete előtti időkről és terveiről is. Öten vannak testvérek, ketten külföldön élnek, egy testvére szezonmunkát vállalt Németországban, Szilárdról és negyedikes kistestvéréről az édesanya gondoskodik.

Az édesanya beszélt a baleset körülményeiről, arról, hogy milyen rossz volt, amikor fia a kóma után is magatehetetlenül feküdt, nem tudott beszélni és mindenki lemondott róla. Nem látogatták, és ő maga sem tudta, hogyan kezelje a helyzetet, mégsem fordult meg egy pillanatra sem a fejében, hogy feladja. Trénerré képezte magát és azóta is minden nap keményen dolgoznak, hogy Szilárd talpra állhasson. Vitaminokkal erősítik az immunrendszerét, minden nap dolgoznak a felépülése érdekében: tornával és sokat beszélgetnek azért, hogy fejlődjön a beszédtechnikája. Hetente háromszor jártak a nyár folyamán gyógytornára is. Ami nem megy, azt újra és újra megpróbálják, egyetlen nap kihagyás is hatalmas visszaesést jelent a fiúnak – mondta az édesanya.

Szilárd lelkesen mesélte el vendégeinek, hogy találkozott a Székely Labdarúgó-válogatott tagjaival is, a nagy becsben tartott, a focisták által aláírt zászlót is megmutatta. Azt mondta, amint kiszáll a székből, szeretne velük játszani. A motorosok egy tagjának kisgyermeke is hasonló problémákkal küzd, így gyakorlati kérdésekről is beszélgettek. A 2400 lejes adomány átvétele után Szilárd megkérdezte, mivel hálálhatja meg a segítséget. A fiúk azt kérték tőle, hogy tornázzon sokat és ne adja fel, akkor sem, amikor fárasztó. A jövő hét végén készül a család Nagyváradra egy rehabilitációról szóló konferenciára, ahol specialistákkal is találkoznak majd. Közben az édesanya a jogosítvány megszerzésén is dolgozik, hiszen a szállításra nagyon sok pénz és energia is elmegy.
Az édesanya mindenkinek köszöni a feléjük tanúsított kedvességet, az ilyen látogatások, beszélgetések nagyon jót tesznek a fia hangulatának.