A zöldgazdálkodás alapjait fektetik le Lókodban

Gyakorlati útmutatókkal bővített képzéssel indult a projekt, melyen a különböző erdő- és legelőtakarításra alkalmas gépek használatáról, illetve a minőségi biomassza- és brikettgyártásról tanulhattak a gazdák.

Egy traktort, aprító- és legelőtakarításra alkalmas gépeket, kézi kaszát, illetve a zöldhulladék elszállítására alkalmas utánfutókat vásárolt a LIA a norvég alapnál sikeresen leadott pályázata nyomán – tudtuk meg Zsombori Zoltántól, a projekt technikai vezetőjétől. Mint mondta, a gépeket az elmúlt időszakban ki is próbálták: legelőket és erdőt tisztítottak Homoródszentpéter, illetve Homoródszentpál környékén.

A norvég szakemberek által tartott előadásokon a részt vevő gazdák – akik egész Hargita megye területéről eljöttek – megtanulhatták, hogyan kell a legelőkről és az erdőkről összegyűjtött zöldhulladékot szállítani, megfelelő módon kiszárítani – fejtette ki a projekt sajtófelelőse. Bara Ágnes példaként felhozta, hogy az erdőkből nem szabad minden gallyat elszállítani, hiszen azok lebomolva javítják a föld minőségét. Most a kaszálási időszak tart, ezért a jelenlévők ellátogattak a környékbeli legelőkre is, ahol megbeszélték, miért fontos betartani a fű betakarítására előírt szabályokat. „A legelő számos állatnak és növénynek nyújt életteret, ám ezek veszélybe kerülhetnek, ha a gazdák nem a megfelelő időben és nem az előírt eszközökkel végzik a kaszálást” – hivatkozott a norvég szakemberekre Bara Ágnes.

Norvégiában nem ítélik el a tarlóégetést, ám ezt szigorú szabályok betartásához kötik: a gazdáknak különböző engedélyeket kell beszerezniük a hatóságoktól, illetve a települések vezetőségétől. „Ha például egy évben bogárinvázió van, és másképp nem lehet kiirtani a túlszaporodott rovarokat, akkor indokolt lehet a legelők felégetése. A tarlóégetés ugyanakkor szerepet játszhat a talaj minőségének javításában is. Természetesen ezt csak felügyelet mellett, szigorú előírásokat betartva lehet megtenni” – mutatott rá Bara Ágnes.

A program előadói nagyon fontosnak tartják, hogy a norvég gyakorlathoz hasonlóan a helyi közbirtokosságok együttműködjenek a környezetvédőkkel, a turisztikai szervezetekkel, illetve más érdekelt egyesületekkel. A skandináv országban ugyanis az erdő- és legelőtulajdonosok nemcsak fakitermeléssel foglalkoznak, hanem évente több alkalommal is nyílt napot szerveznek a fiataloknak, ahol egyebek mellett beszélnek a növény- és állatvilágról, a környezetvédelemről, a zöldhulladék-gazdálkodásról, illetve az alternatív energiaforrások hasznosságáról. Az összefogás megélhetést jelent a vidéken élőknek: a közbirtokosságok például a turisztikai szervezetek rendelkezésére bocsátanak egy erdőrészt, ahol sípályákat, biciklis- vagy gyalogtúra-útvonalakat alakítanak ki a turistáknak. Ilyen esetekben táblákon tüntetik fel a helyi élővilág jellegzetességeit.