A törvény hazait kér

A törvény azt követően lép majd életbe, ha az államfő kihirdeti és megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A honatyák által elfogadott dokumentum szerint a nagyáruházak úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezzék élelmiszeripari termékeik legalább 51 százalékát, így a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a mézet, a tojást, a tej- és péktermékeket. Ellenkező esetben 150 ezer lejig terjedő pénzbírságra számíthatnak, a visszaeső mulasztók esetében pedig hat hónapig terjedő időszakra fel is lehet függeszteni a tevékenységet. A jogszabály nem vonatkozik azokra a kereskedelmi egységekre, amelyeknek az éves üzleti forgalma nem haladja meg a 2 millió eurót.

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke már a törvény előkészítésekor úgy vélte, a romániai gazdák még nincsenek felkészülve ilyen mértékű megrendelések ellátására. „Ennek ellenére most a gazdák térfelén van a labda, igyekezniük kell, hogy mielőbb tudják kielégíteni a nagyáruházak igényeit, élni kell a lehetőséggel” – tette hozzá. Az RMGE-elnök szerint ahhoz, hogy sikeres legyen a kezdeményezés, a vásárlókat is rá kell venni arra, hogy minél több hazai terméket válasszanak. „Ha a fogyasztó nem a helyit kedveli, akkor nem lesz életképes a jogszabály” – szögezte le Sebestyén.

Mint elmondta, ilyen törvényre már van példa az Európai Unióban, amelynek következtében a gazdák felzárkóztak. „Eddig azért nem alakultak ki a logisztikai mechanizmusok, mert sokkal egyszerűbb volt egy nagyáruházláncnak importálni, nagy lerakatokból beszerezni a terméket. Romániában az elmúlt évtizedekben senki nem törődött azzal, hogy összefogja a kisebb gazdákat, hogy azok egységesen termeljenek a piacra, egységesen készítsék elő az árut és megfelelően tárolják” – tette hozzá. Az RMGE-elnök szerint az áruházak számos követelményt szabtak meg, a gazdák csak összefogással tudnának megfelelni az elvárásoknak, hiszen kevés olyan belföldi termelő van, amelyik naponta akár több vagonnyi árut tudna szállítani. Máshol úgy alakították ki ezeket a szövetkezeteket, hogy a kezdeményezésbe betársultak az áruházak, segítettek a gazdáknak.

„A gazdák az elkövetkezőkben meg kell vizsgálják, hol vannak lehetőségeik. Nem valószínű, hogy a paradicsomot székelyföldi gazdák fogják szállítani. Mi meg kell nézzük, melyek azok a termékek, amelyekkel piacképesek lehetünk, ilyen lehet például a burgonya és a hagyma. Fel kell mérni, mennyi igény van ezekre a nagyáruházakban, hogyan lehet megoldni az egységes termelést, összegyűjtést” – magyarázta Sebestyén.

Kúthi Lázár, a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet ügyvezető igazgatója a témával kapcsolatban elmondta, a jogszabály segítheti a szövetkezetet abban, hogy a keresztúri tejtermékek olyan üzletláncok polcaira is bekerüljenek, amelyekbe eddig nem tudtak bejutni. Hozzátette, noha a keresztúri esetben nincs gond a csomagolással, sok termelőnek nehéz lesz megfelelni a követelményeknek, ugyanis nem elég korszerű a technológiájuk. Mint elmondta, amennyiben szerződést kötne a szövetkezet egy nagyobb áruházlánccal, akkor csakis regionálisan tudnák kielégíteni a piaci igényeket, az országos ellátáshoz nem elég nagy a szövetkezet.

Kétmilliárdos forgalom 
A bevételek alapján a nagyáruházak közül a Kaufland a legsikeresebb: forgalma tavaly meghaladta a kétmilliárd eurót, a Lidl egymilliárd eurót, míg a Profi üzletlánc 565 millió eurós forgalmat bonyolított le. A Merkúr áruházakat működtető Elan Trio Kft. üzleti forgalma tavaly 45,5 millió euró volt, amelynek 95 százaléka az eladási tevékenységéből származik.

A nagy üzletláncokat tömörítő egyesület (AMRCR) bejelentette: több multinacionális áruházlánc azzal fenyegetőzik, hogy bezárja romániai boltjait, amennyiben a törvénytervezetet elfogadja a parlament. A szupermarketek főként azt kifogásolják, hogy a szabályozás szerint az előírások be nem tartása a bolt tevékenységének felfüggesztését vonhatja maga után. Ezenkívül a termékbeszerzésre vonatkozó cikkelyeket is aggályosnak tartják, állításuk szerint szűk az a határidő, amit a termelőktől beszerzett áruk kifizetésére adnak. Adrian Manolache, az AMRCR ügyvédje szerint a jogszabály beszerzési gondokat is felvet. Szerinte a helyi termelőknek szövetkezniük kellene, mert csak így van esélyük eredményesen tárgyalni az üzletláncok képviselőivel. „Nem várhatják el, hogy hazai élelmiszerek legyenek minden polcon, ha közben csak egy teherautónyi árut szállítanak\" – mutatott rá. Hétfőn egyébként a versenytanács is kifogásolta a törvénytervezetet.

„A törvény nem veszi számításba a piac valós helyzetét. Ha a polcra szánt szükséglet meghaladja a farmok képességét, akkor üres polcokkal kéne várjuk a fogyasztókat? Természetesen akarjuk a belföldi termékeket, mert sokan vásárolják, de nem mindegyik ellátó képes ilyen együttműködésre” – fogalmazott Florin Căpăţână, az AMRCR alelnöke és a Carrefour áruház képviselője hétfőn egy konferencián. A Kaufland Románia sajtóközleményben ismertette álláspontját: szerinte a jogszabály bizonytalanná teszi a piacot és nem oldja meg a romániai mezőgazdaság helyzetét, ugyanis hiányzik a megfelelő termelési és tárolási infrastruktúra, nem megoldott a feldolgozás ellenőrzése, például a vegyszerek korlátozása sem, és a termelők közti együttműködés hiánya is nehezíti a jogszabály gyakorlatba ültetését.