A szőlőtermesztésnek is kedvezett az időjárás

Hargita megyében mintegy 35 hektáron termesztenek szőlőt, a területek nagy része Székelykeresztúr környékén, a régió bortermő vidékének határán található. A klimatikus viszonyok egyre inkább kedveznek a szőlőtermesztésnek, a területek mértéke mégis inkább csökkenő tendenciát mutat, a szőlősök tekintélyes hányada kiöregedett, új telepítésűek viszont alig vannak. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságnál mindössze fél hektárnál alig nagyobb fiatal szőlősről tudnak. Török Jenő, az intézmény vezetője elmondta, néhány évvel ezelőtt a szakminisztérium országos szintű, úgynevezett rekonverziós programot indított, amelyben komolyan támogatták a régi szőlőtőkék kivágása utáni telepítéseket, ami országos szinten sikeres volt, Hargita megyében viszont egyetlen ilyen jellegű pályázat sem született. Ha a gazdák fiatalítják is szőlőseiket, inkább az a jellemző, hogy a kiritkult vagy kihalt, oltott szőlő helyére kevésbé igényes, kevés gondozást igénylő, direkttermő fajtákat ültetnek – magyarázta az igazgatóság vezetője. 

A megyében csak Székelykeresztúr környékén termesztenek nemes szőlőfajtákat, ezek többségét még a múlt század második felében telepítették – mondta el Jakab Árpád, a székelyudvarhelyi növényvédelmi központ munkatársa. Azt is közölte, hogy jó az idei szőlőtermés, a júliusi, augusztusi száraz, meleg időszak kedvezett a növényeknek, így mennyiségre mindenképpen jobb a termés a tavalyinál, de a régió időjárási viszonyaihoz mérten a gyümölcs cukortartalma is jónak mondható. Amennyiben viszont elhúzódik a csapadékos idő, fennáll a szürke penész veszélye, ami még a szüret előtt tönkreteheti a szőlő egy részét, megelőző intézkedés, vagyis időben történő permetezés hiányában akár 30–40 százalékos terméskiesést is okozhat – figyelmeztetett a szakember. 

A szisztémikus – felszívódó és a szőlőszemeket belülről több héten át védő – vegyszerek túlzott használata következtében viszont megtörténhet, hogy préselés után a szőlőmust nem kezd el forrni, a boltból vásárolt szőlők esetében tavaly sokan panaszkodtak hasonlóra – mutatott rá a növényvédő szerek hátrányaira Mészáros Domokos szőlész-borász, akinek Rugonfalva határában hatvan áras, új telepítésű szőlőse van. Ő is elmondta viszont, hogy a szőlőtermés szempontjából jó évjáratnak örülhetnek a Keresztúr környéki gazdák, ugyanis szépek a gerezdek, és egészségesebbek a szőlőszemek, mint a tavalyiak, cukortartalmuk 18–20 százalékos, és tövenként átlagban mintegy 2,5 liter must lesz a szőlőből. Előrehaladott fázisban van az érés, noha a csapadékos idő akadályozza a szüretet, ugyanis ilyenkor a gerezdek teleszívják magukat nedvességgel, és emiatt könnyen széthasadhatnak a szőlőszemek, így a szürettel meg kell várni, hogy néhány napra kitisztuljon és melegedjen az idő – magyarázta a szakember. Az átlaghőmérséklet emelkedése előrehozta a szüret idejét is, egyes korai fajták esetében – mint amilyen a Csabagyöngye – az idei termésből préselt mustok már forrnak a keresztúri pincékben, és miközben a \'60-as, \'70-es években akár esett, akár havazott, akkor is október 20-án volt a szüret, most már október 10-éig akkor is befejeződik, ha a gyümölcs cukortartalmának növelése érdekében a szőlősgazda kivárt a szüret megkezdésével. 

Ami az idei szőlőtermésből készülő borokat illeti, a több nemes fajta szőlőt termesztő, boraival versenyeken is gyakran részt vevő gazda elmondta, jó szőlőből is lehet rossz bort készíteni, az erjedési folyamattól kezdve a pince hőmérsékletén át a tisztaságig nagyon sok tényezőtől függ, hogy milyenek lesznek a borok.