A húsvét jobb megélésének eszköze a passió

Bár első hallásra Pilátus neve mellé nem az irgalmat társítanánk, az idei szabadtéri passióban őt alakító Benedek Zoltán érzi: a római helytartó megvizsgálva Jézus esetét habozik, töpreng. Nem találja bűnösnek az ellene felhozott vádakban, és nem ítéli el. Végül enged a helytartói palota előtt összegyűlt tömeg követelésének, azt a foglyot bocsátja el, akit kértek: Barabbást. Zoltánnak nem volt nehéz megformálnia Pilátust, hiszen „csak a nép kívánságának tett eleget”.

A főkatona, Csíki Gábor a próbákon „századosként” nem érezte az irgalmatlanságot Jézus elfogatásakor, avagy amikor a főpapok, majd a helytartó elé kísérték, illetve az ítélethirdetés utáni kigúnyolásnál. De a kápolnásfalusi előadáson meghatódott. Az evangélium így ír Jézus haláláról: Ekkor a templom függönye kettészakadt fölülről egészen az aljáig. Mikor a százados, aki ott állt előtte, látta, hogy így kiáltva kiadta a lelkét, ezt mondta: Ez az ember valóban Isten Fia volt. „Amikor ezt kimondtam, alig tudtam visszafojtani a könnyeimet – vallotta be Gábor virágvasárnap.

Lázár Andrea korábban már helyettesítette barátnőjét Mária Magdolna szerepében. „Megbarátkoztam a karakterrel. Szeretek Mária Magdolnaként Jézus mellett lenni. Az ő irgalmasságából és az irgalomból a próbafolyamat és az első előadás alatt nagyon sokat kaptam. Először én láthatom a Feltámadottat. Leírhatatlan érzés volt, amikor a kezét a fejemre tette – a hideg futkosott a hátamon. A szívben is ilyen érzés támad fel húsvétkor” – mondta derűsen.

Tamás Réka Máriaként kísérte végig Jézus útját. Nehéz volt a feladat, hogy úgy járjon a Fájdalmak útján, ahogy a Szűzanya megélhette fia elítélését, kereszthalálát, feltámadását. Rékának attól lesz mélyebb az idei húsvéti ünneplés, hogy átérezhette az ,,Asszony, íme, a te fiad!\'\', illetve az ,,Íme, a te anyád!\'\' jelennek szóló üzenetét.

Kele Renáta Veronikaként nyújtott enyhet a kereszthordozónak. Egy népből való nőként megindította őt a megkorbácsolt, verejtékes Jézus látványa. Megsajnálta, és amit tehetett, megtett: kendőjét nyújtotta. Annyira átélte a pillanatot, hogy leperegtek a könnyei.

Első alkalommal láthattuk Jézusként Elekes Róbertet. Hogy milyen lehetett Krisztusnak a keresztúton járnia, azt az előadás során élte át jelenbeli megformálója. Megváltói küldetésében Jézus nem számíthatott emberi irgalomra. Róbert úgy érezte, mindvégig képes volt szeretettel nézni az emberekre. „Legirgalmatlanabb” a szél volt, amit a keresztre feszítés jelenetében a bőrén érzett, de a feltámadás után is meg-megtépázta öltözékét. Az idei, Kápolnásfaluban előadott szabadtéri passióban benne lenni azt is jelenti számára, hogy a húsvétot nem látszatként, hanem legbelső, lelki készülettel ünnepli majd.