A gazdaságival ötvözhető a civil szféra

– A térségben mennyire elterjedtek a Székelygyümölcs Egyesülethez hasonló közösségi, azaz szociális vállalkozások?

– Székelyföldön egyelőre kevés a közösségi vállalkozás, holott szociális vállalkozásnak minősülnek például bizonyos szempontból azok a közbirtokosságok által működtetett cégek is, amely  mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Nagyon sok esetben azonban a közbirtokossági vezetők sem tudják, hogy valójában ebbe a kategóriába tartoznak. Közrejátszik az is, hogy Romániában nincs teljesen tisztába téve ezeknek a közösségi vállalkozásoknak a jogi háttere. Az emberekkel még beszélni kell ebben a témában, tájékoztató jellegű fórumokat kell rendezni, mert ha megszületik a közösségi vállalkozások törvénye, akkor nekik tisztában kell lenniük azzal, hogy bizonyos adókedvezményeket fognak kapni. Ebben az esetben élni is kell ezzel a lehetőséggel. Egy igazán intenzív kampányt kellene folytatni arra vonatkozóan, hogy ezek a szervezetek ráeszméljenek, megéri ezt a tevékenységet folytatni.

– Milyen területen vállalkozhatnak a civilek? Érdemes hozzáfogni?

– Ha a civilek vállalkozó kedvűek lennének, akkor lehetőségek tárháza állna előttük. A térség számtalan természeti erőforrása mellett például lehetne mobil- vagy kisvágóhidakat kialakítani, tejfeldolgozásba is bele lehetne vágni, bár ez a terület konkrétan Hargita megyében telített. A szociális vállalkozás azért előnyös, mert a civil szervezetnek egy bevételt ad, ebből pedig közösségi programokat tud finanszírozni. Lehetőségek tehát vannak, viszont a tájékoztatás rendkívül hiányos. Lehet, hogy ebben a civileknek közösen kell elindítaniuk egy fórumot, beszélgetést, hogy melyek azok a területek, amelyeken egy hagyományos vállalkozó nem lát lehetőséget, viszont egy közösségi vállalkozó érvényesülhetne. Jelenleg semmilyen előnye nincs a közösségi vállalkozásnak a hagyományossal szemben. Ha elfogadják a szociális vállalkozásokra vonatkozó törvényt, akkor lesz egy bizonyos adókedvezmény, amivel már megéri ilyesmibe belefogni.

– Az egyesületet több ízben is kritika érte, amiért gazdasági tevékenységet folytat. Erről hogyan vélekedik?

– A Székelygyümölcs Egyesület hagyományos egyesület, mert vannak szakmai tevékenységeink – a kalákában való metszés, a hagyományos gyümölcsösök rendbetétele, a gyerekek oktatása stb. –, viszont elég hangsúlyos nálunk a gazdasági oldal is. Úgy látom, hogy a megítélés szerint mi csak gazdasági tevékenységgel foglalkozunk. A pénz valóban fontos az életünkben, azért, hogy programokat tudjunk szervezni. Remélem, ha a törvény megjelenik abban a formában, ahogyan azt tervezik, akkor egy kicsit nagyobb lendülettel tudunk előre menni, illetve más civileket is tudunk arra ösztönözni, hogy vágjanak bele, mert megéri.

– Gazdasági tevékenységük egyik pillére a farkaslaki gyümölcsfeldolgozó manufaktúra. Milyen volt az idei év?

– Lassan zárjuk is az évet. Az idei szezon eléggé gyenge volt, tavalyhoz képest hatvan százalékkal kevesebb gyümölcs érkezett a farkaslaki feldolgozóba. A Székelygyümölcs Egyesület azonban rugalmasan épül fel, vannak időszakok, amikor bizonyos dolgokat nem tudunk megengedni magunknak, ez változik, ha bejön egy pályázat vagy jó évet zárunk. Munkatársaink többségének van másik állása is, így az ínségesebb időben sem kerül veszélybe a megélhetésük. Igyekszünk azonban stabilitást biztosítani, olyan rendszert kialakítani, amelyet nem befolyásol nagymértékben az aktuális évi termés.

– Néhány éve másodikként nyitották meg a zetelaki feldolgozó üzemet. Terveznek-e további bővítéseket?

– Zetelakán idén érdekes év volt, mert az olasz cég, amely folyamatosan gyűjt és konkurensünk a térségben, nagyon beerősített. Minden évben egyre jobban beszűkül a hozzáférésünk a helyi alapanyagokhoz. Érdekes helyzet, hogy mi itthon, a mi földünkön és a saját tulajdonunkkal nem tudunk jó minőségű és mennyiségű gombához hozzájutni, mert a külföldi cég mindet kiviszi. Nagyobb tőkével rendelkezik, nagyobb árat tud adni a helyi közösségeknek, és nagyobb területről is gyűjt. Mielőtt továbblépnénk Zetelakán bármilyen fejlesztéssel, ezt a kérdést kell megoldanunk. Itt a politikum, a vállalkozások, a civilek összefogására van szükség, hogy megállítsuk ezt a folyamatot. Meg kell erősíteni a helyi közbirtokosságot, jó lenne, ha megyei szinten a székelykeresztúrihoz hasonló szövetség jönne létre, amely közös megegyezés alapján egyfelé dolgozik, nekünk adná le a gyümölcsöt és a gombát, és nem egy külföldi cégnek. Megyei szinten be kell zárni minden kiskaput, ami lehetővé teszi, hogy kiáramoljanak innen az értékek. Ehhez viszont hatalmas munka szükségeltetik, és néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy saját erőforrásainkat saját magunk tudjuk felhasználni.

– Viszont a Székelygyümölcs brand a külföldi piacon is jelen van.

– Külföldön is értékesítünk áfonyát és gombát, szerződésünk van egy nagyon komoly német partnerrel, amit viszont nem tudtunk teljesíteni abban a mértékben, ahogyan szerettük volna. Ennek az az oka, hogy nem tudunk hozzájutni erőforrásainkhoz. Be vagyunk szűkítve. Most már nagyon lehet érezni, hogy lassan kezdenek kiszorítani minket, és ha hagyjuk őket, akkor mások fogják a mi áfonyánkat leszedni, mások szereznek így hasznot, és mások fogják megcsinálni a fejlesztéseket.

– Néhány éve kezdődött el az úgynevezett hazai, helyi termék mozgalom. Kialakult már az igény a vásárlók körében, hogy hagyományos helyi terméket vásároljanak?

– Nagyon keresik ezeket a termékeket. Főként nagyobb városokból jönnek visszajelzések, hogy szeretnének ilyen termékeket vásárolni. Még nem állunk olyan szinten, hogy mennyiségileg mondjuk a bukaresti piacot el tudnánk látni. Elég nagyok a költségek, a raktározás, a logisztikai központ kialakítása és a szállítmányozás. Még nem tartunk ott, de ha lesz egy megyei szövetkezet, akkor közösen megvalósítható lenne. Például Madéfalván is beindult egy üzem, amely a Székelygyümölcs franchise-ban működik, Vatra Dornei-n is készül egy ilyen üzem, ott ugyan nem a Székelygyümölccsel partnerségben, de az elvek ugyanazok lesznek, Szeben megyében is terveznek kettőt. Hálózatot szeretnénk kiépíteni, mert több üzem nagyobb mennyiséget, ugyanazt a minőséget jelentene, viszont rugalmasabban el tudnánk látni a piacot. Nem beszélve arról, hogy nagyobb területről sokkal megbízhatóbb a termés: ha nálunk nincs elegendő gomba vagy erdei gyümölcs, akkor őket fogjuk megkérni, hogy szállítsanak be.

– Lassan mindennapi téma Hargita megyében a túlzott medveszaporulat, illetve a vadkárok. Népszerű szemlélet szerint a túlzott fakitermelés és gyümölcs-, valamint gombabegyűjtés miatt szorulnak ki a vadállatok az erdőből. A Székelygyümölcs Egyesületnél szempont a fenntarthatóság?

– Szakmai programjaink között szerepel a gyümölcsösök telepítése és az elöregedett, elhanyagolt gyümölcsösök rendbetétele. Ha teljes mértékben mi lennénk a gazdák, megpróbálván értéket adni és hasznot teremteni a közösségnek, akkor nem volna semmi gond. Ha nem lenne az a tömeges exportálása az áfonyának, az ésszerűtlen, pazarló, természetromboló módon való gyűjtés, akkor sokkal jobb lenne. Tudni kell ugyanis, hogy az áfonyát nagyon sok térségben úgy gyűjtik, hogy tövestől kitépik, így a következő évben azon a területen már nem lesz gyümölcs. A gombát pedig úgy tépik ki, hogy a földből eltávolítják a szaporítótesteket is, amivel elviszik a térségből a szaporítóanyagot. Fenntartható gazdálkodással az erdőben lévő gyümölcs 10-20 százalékát tudnánk úgy leszedni, hogy az jelentős előnyökhöz juttatna közösségeket, és a vadállomány egyáltalán meg sem érezné, hogy mi gyűjtünk az erdőben. Viszont most közel nyolcvan százalékot gyűjtenek be, és ezt szeretnénk visszaszorítani. Nem lehet ilyen ritmusban mindent betermelni. De nem elhanyagolható az sem, hogy a medveállomány is rettentően elszaporodott, a megoldásért a vadgazdálkodás szempontjából is lépni kell.

– Udvarhelyszéken mára már közszájon forgó név a Székelygyümölcs, viszont hogyan került a központtól távol eső térségbeli civil kezdeményezés az Ernst and Young figyelmébe?

– Külső ajánlás alapján. Az Ernst and Young munkatársai ezek után három látogatás tettek Udvarhelyre, amikor kérdéseket tettek fel, átnézték a könyvelést, megtekintették a termelést, jegyzeteltek, filmeztek, fotóztak. Ezt a dokumentációt egy hattagú zsűri értékelte. Utolsó pillanatig titok volt, hogy kik lesznek a díjazottak, ez ott derült ki, hasonló volt, mint az Oscar-gála. Hetven vállalkozást neveztek be.

– Mit vár az elismeréstől? Mit jelent ez a Székelygyümölcs Egyesületnek?

– Arra számítok, hogy a díjjal tudunk kicsit lobbizni a politikum felé, tudunk nyitni a vállalkozók felé, be tudnánk hozni olyan módosításokat a törvénykezésben, amelyek előnyünkre válnak. Továbbá ezzel az elismeréssel tagjai lettünk az Ernst and Young alumni klubnak, amely negyedévente egyszer találkozik. Ebben a klubban Romániából a kitüntetett vállalkozások vehetnek részt. Itt kötetlen beszélgetéseket lehet folytatni olyan témákban, amelyek mindannyiunk számára érdekesek. Együttműködéseket lehet generálni.