A „fasírtvadászok” miatt romlik a vadállomány

A Hargita megyei vadászati szakemberek már a korábbi években is arról számoltak be, hogy túl fiatal a medvepopuláció a megyében, sok a medvebocs és a kis termetű felnőtt medve, miközben arányait tekintve kevés a nagy termetű, hím egyedek száma. Amint akkor elmondták, ez azzal magyarázható, hogy minden vadász nagy medvét szeretne lőni. Ennek viszont az a következménye, hogy a nőstények bocsaik többségét fel tudják nevelni, ugyanis a kis termetű hím medvék támadásától meg tudják óvni őket.

Hasonló dolog történik a vaddisznóállomány esetében is, annyi különbséggel, hogy itt a nagy termetű vezérkocákat lövik ki a húsvadászok, ami már valós problémává nőtt az állomány szempontjából – véli Fancsali István, a Gordon Vadásztársulat vezetője, aki „fasírtvadászoknak” nevezi ezeket a vadászokat.

„Három kategóriába sorolom a vadászokat: hivatásos vadászok, sportvadászok és fasírtvadászok vagy miccsvadászok. Azok a fasírtvadászok, akik azzal kezdik, hogy egy disznókondában lelövik a nagyobbakat, hogy több legyen a hús, ez pedig egyértelműen az állomány rovására megy, mert ezek a kondát, a fiatal állományt vezető egyedek és a szaporítóegyedek. Olyan vadászterület van, ahol – konkrétan tudom – az elmúlt évek folyamán volt eset, hogy hatvan disznóból negyven kocát lőttek, tehát el lehet képzelni, milyen borzasztó károkat csináltak a vadállományban. Az ilyen fasírtvadászok tevékenysége folytán egyértelmű, hogy nem lehet szaporulatról beszélni, örvendünk, hogy legalább stagnál az állomány” – mondja Fancsali István.

Bármilyen kevés tapasztalattal rendelkező vadász tudja azt, hogy az erdőből elsőként mindig a vezérkoca, majd a többi nagyobb nőstény egyed jön ki, és ha azokat kilövik, akkor 4–6 malaccal csökken a szaporulat, húsz lelőtt koca esetében ez már évente százzal kisebb vaddisznó-populációt jelet – magyarázza a vadásztársulat vezetője. Ilyen vadászok 30–40 évvel ezelőtt is voltak, azóta viszont megtízszereződött, -hússzorozódott a vadászok száma, így most már fontos a vadgazdálkodás, számít, hogy mit lőnek agyon – fogalmazott Fancsali István.

Külföldi vadászok lövik ki a medvéket

Egyébként a Gordon Vadásztársulat vezetője szerint enyhe túlszaporulat leginkább az őzekre, szarvasokra jellemző, de úgy látják, hogy kissé nőtt a medvék száma is. Az őzbakokra inkább a helyi vadászok váltanak kilövési engedélyt, a védett vadakat – főként a medvéket – külföldiek vadásszák le, a társulat ezekből a bevételekből fedezi kiadásait. Az idei vadászidényben a Gordon két medvére kért kilövési engedélyt – az általuk okozott vadkárok miatt –, ezeket ki is lőtték már. Ugyanakkor egy farkas és egy vadmacska kilövését is engedélyezték számukra, utóbbit szintén kilőtték már.

Az udvarhelyi, udvarhelyszéki zónában a Nagy-Küküllő Vadásztársulatnak vannak a legnagyobb vadászterületei. Ez a társulat kisebb kilövési keretet kapott védett vadakra, mint az elmúlt vadászidényben, medvére hárommal kevesebbet, azaz összesen kilencet, ebből ötöt már ki is lőttek – mondta el Jakab Attila vadászati alelnök. A vadásztársulat számára kilenc farkas kilövését engedélyezték, ezeket már ki is lőtték, sőt, az állomány túlszaporodása és a vadkárok miatt kérni fogják az engedélyt még legalább nyolc egyed kilövésére, az országos tartalékalapból – tudtuk meg Jakab Attilától.

„Elég nagy túlszaporulat van most, ami meglátszik a vaddisznó-, szarvas- és őzállományon is. Rengeteg vadállatot találtunk, amit farkasok fogtak meg, de olyan is volt, hogy Abásfalván a kutyát a láncról vitték el” – mondja a farkaspopuláció gyarapodásával kapcsolatban a vadászati alelnök.

A témáról bővebben az Udvarhelyi Híradó keddi, január 11-ikei lapszámában olvashatnak.