
Hargita megyében enyhe növekedést mutat egyes, szigorúan védett vadak száma, a kilövési keretek csökkentek, viszont vadászati szakemberek szerint a „fasírtvadászok” miatt romlik a vadállomány.
2011. január 10., 17:552011. január 10., 17:55
A Hargita megyei vadászati szakemberek már a korábbi években is arról számoltak be, hogy túl fiatal a medvepopuláció a megyében, sok a medvebocs és a kis termetű felnőtt medve, miközben arányait tekintve kevés a nagy termetű, hím egyedek száma. Amint akkor elmondták, ez azzal magyarázható, hogy minden vadász nagy medvét szeretne lőni. Ennek viszont az a következménye, hogy a nőstények bocsaik többségét fel tudják nevelni, ugyanis a kis termetű hím medvék támadásától meg tudják óvni őket.
Hasonló dolog történik a vaddisznóállomány esetében is, annyi különbséggel, hogy itt a nagy termetű vezérkocákat lövik ki a húsvadászok, ami már valós problémává nőtt az állomány szempontjából – véli Fancsali István, a Gordon Vadásztársulat vezetője, aki „fasírtvadászoknak” nevezi ezeket a vadászokat.
„Három kategóriába sorolom a vadászokat: hivatásos vadászok, sportvadászok és fasírtvadászok vagy miccsvadászok. Azok a fasírtvadászok, akik azzal kezdik, hogy egy disznókondában lelövik a nagyobbakat, hogy több legyen a hús, ez pedig egyértelműen az állomány rovására megy, mert ezek a kondát, a fiatal állományt vezető egyedek és a szaporítóegyedek. Olyan vadászterület van, ahol – konkrétan tudom – az elmúlt évek folyamán volt eset, hogy hatvan disznóból negyven kocát lőttek, tehát el lehet képzelni, milyen borzasztó károkat csináltak a vadállományban. Az ilyen fasírtvadászok tevékenysége folytán egyértelmű, hogy nem lehet szaporulatról beszélni, örvendünk, hogy legalább stagnál az állomány” – mondja Fancsali István.
Bármilyen kevés tapasztalattal rendelkező vadász tudja azt, hogy az erdőből elsőként mindig a vezérkoca, majd a többi nagyobb nőstény egyed jön ki, és ha azokat kilövik, akkor 4–6 malaccal csökken a szaporulat, húsz lelőtt koca esetében ez már évente százzal kisebb vaddisznó-populációt jelet – magyarázza a vadásztársulat vezetője. Ilyen vadászok 30–40 évvel ezelőtt is voltak, azóta viszont megtízszereződött, -hússzorozódott a vadászok száma, így most már fontos a vadgazdálkodás, számít, hogy mit lőnek agyon – fogalmazott Fancsali István.
Külföldi vadászok lövik ki a medvéket
Egyébként a Gordon Vadásztársulat vezetője szerint enyhe túlszaporulat leginkább az őzekre, szarvasokra jellemző, de úgy látják, hogy kissé nőtt a medvék száma is. Az őzbakokra inkább a helyi vadászok váltanak kilövési engedélyt, a védett vadakat – főként a medvéket – külföldiek vadásszák le, a társulat ezekből a bevételekből fedezi kiadásait. Az idei vadászidényben a Gordon két medvére kért kilövési engedélyt – az általuk okozott vadkárok miatt –, ezeket ki is lőtték már. Ugyanakkor egy farkas és egy vadmacska kilövését is engedélyezték számukra, utóbbit szintén kilőtték már.
Az udvarhelyi, udvarhelyszéki zónában a Nagy-Küküllő Vadásztársulatnak vannak a legnagyobb vadászterületei. Ez a társulat kisebb kilövési keretet kapott védett vadakra, mint az elmúlt vadászidényben, medvére hárommal kevesebbet, azaz összesen kilencet, ebből ötöt már ki is lőttek – mondta el Jakab Attila vadászati alelnök. A vadásztársulat számára kilenc farkas kilövését engedélyezték, ezeket már ki is lőtték, sőt, az állomány túlszaporodása és a vadkárok miatt kérni fogják az engedélyt még legalább nyolc egyed kilövésére, az országos tartalékalapból – tudtuk meg Jakab Attilától.
„Elég nagy túlszaporulat van most, ami meglátszik a vaddisznó-, szarvas- és őzállományon is. Rengeteg vadállatot találtunk, amit farkasok fogtak meg, de olyan is volt, hogy Abásfalván a kutyát a láncról vitték el” – mondja a farkaspopuláció gyarapodásával kapcsolatban a vadászati alelnök.
A témáról bővebben az Udvarhelyi Híradó keddi, január 11-ikei lapszámában olvashatnak.
Az Eurotrans Alapítvány legközelebb Udvarhelyszéken nyújt ingyenes segítséget a magyar állampolgárság igényléséhez, beleértve a szükséges fordításokat is.
Közlekedési gondokat okoznak a kátyúk Székelyudvarhely Szejkefürdő felőli kijáratánál, az Orbán Balázs utcában. A félbehagyott munka miatt csaknem járhatatlanná vált az útszakasz, a városháza és a kivitelező viszont dolgoznak a megoldáson.
A jelentős emelések ellenére nem torpant meg az adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: szerdán sorokban álltak az emberek a polgármesteri hivatal kasszái előtt. A többségnek az volt a legfontosabb, hogy legalább a tízszázalékos kedvezményt megkapják.
Alig három óra különbséggel két ittas sofőrt is elkaptak a rendőrök Székelyudvarhelyen és Zetelakán a hétvégén.
Több panasz is érkezett az ünnepi időszakban a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az intézmény vezetősége javítani szeretne a helyzeten, ám a közösségi médiában tett névtelen bejegyzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
Közel 26 millió lejes beruházássorozaton van túl a Székelyudvarhelyi Városi Kórház. Az intézmény vezetősége és a polgármester nemcsak az elmúlt öt év legjelentősebb eszközvásárlásait összegezte, hanem felvázolta 2026 legfontosabb célkitűzését is.
Számos jogi vita után két kivitelezővel kötött szerződést Hargita Megye Tanácsa az Udvarhelyszéken elkezdett, majd félbehagyott nagyszabású útfelújítás elvégzésére: elvileg idén folytatódhat a munka. A modernizálás elhúzódásának azonban ára lesz.
Időjárási okok miatt több Hargita megyei településen is megszakadt az áramszolgáltatás kedd reggel, összesen több mint négyszáz felhasználót érint a kimaradás.
Leghamarabb január közepétől lehet befizetni a 2026-os helyi adókat Székelyudvarhelyen, ám akik ezt március 31-ig megteszik, 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Idén sok esetben megduplázódnak az adóterhek.
Súlyos betegséget követően elhunyt Kovács Ágnes, székelyudvarhelyi nyugalmazott magyar szakos tanárnő, a Nőileg egykori főszerkesztője.
szóljon hozzá!