Közel tízmilliót áldoznának a távfűtésrendszerre

A városatyák hiánytalanul megjelentek az év első ülésén, Bunta Levente polgármester azonban rövid üdvözlet után elhagyta a tanácstermet. Az ülésvezető Kolumbán Imola rövid mondókával – Itt az új év, új jót hozzon, régi jótól meg ne fosszon. De, ha új jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat! – köszöntötte kollégáit, majd a testület áttért az első napirendi pontra, a 2012. évi zárszámadás négy negyedévi jóváhagyásának megtárgyalására. Tankó László EMNP-s önkormányzati képviselő egy be nem tervezett, viszont a zárszámadásban megjelenő tételre kérdezett rá, melyről kiderült: a város a szennyvíztisztító telep felújítási, bővítési munkálatait előlegezte meg, ezt az összeget azonban a telepet adminisztráló Aqua Nova Hargita Kft. majd visszakapja. Az önkormányzati képviselők ezt és a következő, a fejlesztési rész hiányának fedezésre vonatkozó határozattervezetet is elfogadták.

„Bizalomdeficittel” kell számolnia az Urbanának

A következő napirendi pont a hőenergia ellátásra vonatkozó stratégia aktualizálásáról szól, az ügy kapcsán Zakariás Zoltán megjegyezte: az EMNP-frakció már többször kérte a stratégia kidolgozását, melynek egyértelműen kettős célja kellene legyen. „Az Urbana jelenleg 2367 lakásban és 50 jogi személynek szolgáltat távhőt, ez az átlagos családlétszámot figyelembe véve hozzávetőleg hétezer lakót jelent, így a távfűtésrendszer optimalizálásának kérdése Udvarhelyen valóban nem elhanyagolható. Ugyanakkor fontos cél lenne a hőenergia árának csökkentése is. A kidolgozott stratégia szerint 2018-ig hétezer lakos kiszolgálásáért mintegy 9,5 millió lejt fog befektetni a város” – matematikázott a városatya. Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igazgatója elmondta: tekintve, hogy 2018-ig a földgáz ára legkevesebb duplájára fog emelkedni, meggyőződése, hogy a jövőben „távfűtéses perspektívákban kell gondolkodni” az önkormányzatnak és az udvarhelyieknek egyaránt. „Egyébként a távfűtés vízszintes elosztása egyéni szabályozásra és mérésre is lehetőséget biztosít” – tette hozzá. Gergely László arra hívta fel a figyelmet, hogy a távfűtésrendszer modernizálása mellett az Európai Unió által támogatott hőszigetelési programban is részt kellene vennie Udvarhelynek.

„Jó számokra alapuló, viszont túl merész, szinte helytelen stratégia ez annak tükrében, hogy tavaly is több mint százan váltak le a távfűtési rendszerről” – intette óvatosságra a tanácsot Mike Levente. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint egyébként a magánházakra is ki kellene terjednie a stratégiának.

Drágult a távfűtés, de mégsem

Válaszként Ráduly elismerte, hogy továbbra is vannak leválások, viszont ezek mértéke jelentősen lecsökkent az elmúlt években, mint ahogyan a lakosságnak kiszámlázott távhő áránál sem történt jelentős növekedés. „Távfűtésre lakásonként 2007–2008-ban egy évre átlagban 1000 lejt, 2009–2010-ben valamivel több mint 900 lejt, illetve 2011–2012-ben hozzávetőleg 1300 lejt kellett fizetnie a lakosságnak. Ezt az emelkedést nem tartom soknak. A magánházak fűtése is megoldható, viszont ez magasabb bevezetési költségekkel fog járni” – fejtette ki.

Tankó hozzáfűzte, van jövője a távfűtésnek, viszont a lakosság „bizalomdeficitét” kell leküzdeni az Urbanának, és ezt csupán az árak csökkentésével lehet elérni. Ennél borúlátóbb volt a szintén néppárti Jakab Attila, aki kifejtette: nem tartja reálisnak a stratégiát, mivel egyelőre többe kerül hőenergia előállítása, mint amennyit a lakosság fizet érte, így valószerűtlen, hogy a közeljövőben fog csökkenni a távfűtés ára. „Körülbelül ezer, ezerötszáz olyan családról is szó van, akiknek nincsen leválási lehetősége, így a távfűtés kérdésével óhatatlanul foglalkoznia kel az önkormányzatnak” – jegyezte meg Géczi Levente. A határozattervezetet végül tizenkét mellette szavazattal elfogadta a testület.

Ugyancsak a távhőszolgáltatás kérdéskörébe tartozott a következő naprendi pont, melyben a szakhatóság által már láttamoztatott hőenergetikai mérleget kellett jóváhagynia az önkormányzati képviselő-testületnek. A tervezet mellesleg a távhő árának módosítását is tartalmazta. Az ügy kapcsán Ráduly Mihály arról is beszámolt, hogy az elmúlt években végzett beruházásoknak köszönhetően jóval optimálisabban működik a távhőszolgáltatás: 2008-tól folyamatosan csökkent a hőveszteség, így jelenleg több mint háromezer megawatt az éves megtakarítás. A határozattervezetet megszavazták a városatyák.

Sportpálya épül a Csereháton

A soron következő napirendi pont a december 11-én elfogadott, a helyi adók és illetékek növelésére vonatkozó határozat formai módosítását terjesztette elő. Jakab Attila megjegyezte: úgy véli, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalnak szándékában áll növelni az adókat, és ezt ugyan tudomásul veszi az EMNP-frakció, de nem ért egyet vele. „Nagyon szép és nagyon populista cél az, hogy ne növeljük az adókat, de bevétel nélkül nem tudunk fejleszteni” – replikázott Benedek Árpád Csaba alpolgármester. A tervezet végül szintén tizenkét mellette szavazattal ment át.

A hatodik, valamint a hetedik napirendi pontok két beruházás műszaki és gazdasági mutatóinak jóváhagyásáról szóltak: egy 800 négyzetméteres játékfelületű sportpálya épülne a Cserehát lakónegyedben, illetve egy 13 méter hosszú kis híd a Jézus-kápolna közelében. Az első beruházás összértéke 256 235 lej, míg a másodiké 188 ezer lej. A testület mindkét határozattervezetet egyöntetűen támogatta.

A nyolcas napirendi pont a székelyudvarhelyi Művelődési Ház melegvíz-szolgáltató rendszerének kiegészítéséről szólt: a segédrendszer öt, napenergiát haszonsító kollektorral valósulna meg, a beruházás összértéke 129 ezer lej, melyet a környezetvédelmi alapnál pályázna meg az intézmény. Tankó László megjegyezte: mivel nem szükségmegoldásról, hanem fejlesztésről van szó, pályázati pénz hiányában nem biztos, hogy megéri befektetni az önkormányzatnak, főként hogy a szakvélemények szerint legkevesebb harminc év alatt térülne meg a befektetés. A tervezetet a városatyák végül megszavazták avval a módosítással, hogy a 2013-as költségvetésbe csupán a projekt önrésze (a teljes összeg tíz százaléka) lesz belefoglalva.

Többé  nem kapni zoknit a zöldségpiacon

A továbbiakban a városi piac működési szabályzatának módosítása is terítékre került. Az ügy kapcsán egyebek mellett felmerült, hogy törvény tiltja a ruhaneműk árusítását a zöldségpiac területén. Benedek Árpád Csaba elmondta: a helyi piac az őstermelőt hivatott segíteni, ezért főként az ilyen árusok bérelhetnék az előnyös helyen lévő asztalokat. Felmerült a meglévő mellett újabb térfigyelő kamerák elhelyezése is a piac szomszédságában, hisz – Tikosi László főépítész megfogalmazásában – „meg nem nevezhető csoportok” garázdálkodnak és lopnak rendszeresen az árusoktól. Jakab Áron Csaba szerint a piac mentén felépített bódék szerződését nem kellene évről évre meghosszabbítani, hisz ezek lebontásával újabb terület szabadulna fel a helyi termelők számára. Kulcsár Székely Attila azt is felvetette, hogy az igényre tekintettel a városi piacról kiszuperált régi asztalok felhasználásával a Cserehát lakónegyedben is szükség lenne egy kis piac kialakítására. A városatyák végül arra a konszenzusra jutottak, hogy a piac működtetésének költségeiről szimuláció készül majd jövőre, a működési szabályzatát pedig egyöntetűen elfogadták.

Az utolsó előtti napirendi pont a tavaly elfogadott 83-as tanácshatározat módosításáról szólt, a napirend utolsó pontjában pedig a székelyudvarhelyi kulturális intézmények vezetőinek értékelésén kapott eredmények jóváhagyását tárgyalták a városatyák. A tavaly ősszel lezajlott – egyébként a civilek körében is nagy felháborodást keltett – kiértékeléssel az EMNP-frakció továbbra sem ért egyet – mondta el Jakab Attila –, a néppártiak azt kifogásolták, hogy a kiértékelést végző bizottságok nem szakmai, hanem politikai szempontok szerint voltak összeállítva. A hét nemleges szavazat és egy tartózkodás ellenére a határozattervezet átment.

Cigánykérdés: van bizottság és dolgozik is

Az egyebek közt Mike Levente megjegyezte, hogy a sokat emlegetett hőerőmű építését eredetileg külső forrásokból fizette volna az önkormányzat, azóta magánkézbe került a projekt; Mike azt kérte: mutassák be a terveket az önkormányzati képviselőknek is. Jakab Áron Csaba ismét felhozta a kórház melletti körforgalom fölött éktelenkedő kábel ügyét, illetve a kockaköves utcák rossz állapotát. A tanácsos megemlítette: az Akarat Szövetkezet épülete nem illeszkedik a történelmi központ városképébe. Géczi Levente egy Kuvar negyedi ingatlanvitára hívta fel a tanács figyelmét, majd az alpolgármester arról számolt be, hogy a cigányok felzárkóztatásának érdekében már munkához is látott az erre a célra létrehozott bizottság. Végül a következő ülés elnökéül Benedek Árpád Csabát választották meg az önkormányzati képviselők.