
A székely kapu és az udvarhelyi fafaragó
Fotó: Waum Péter gyűjteménye
Honfoglalás Parkot avattak a hétvégén Tiszakanyáron, a Magyarország észak-keleti részén található kis településen. A bejáratot a székelyudvarhelyi Waum Péter által faragott székely kapu díszíti.
2017. augusztus 20., 12:352017. augusztus 20., 12:35
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, 1750 fős faluban pénteken egy szoborparkot avattak fel. A szatmárnémeti Kóter László fafaragó által alkotott szobrokon a hét vezér, illetve Szent István király és Árpád vezér alakjait tekinthetik meg az arra járók. A tér közepén Zagyva László bronzból készült turulmadara áll.
Az avató ünnepségen felszólalt többek közt Seszták Miklós, a térség Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője, illetve a polgármester, Háda György, aki egyébként az ismert használtruha-üzletlánc tulajdonosa. Mivel a település közel van a szlovák és a román határhoz, Felvidékről és a Partiumból is ellátogattak néhányan a rendezvényre, melyet a magyar himnusz eléneklésével nyitottak, és a székely himnusszal zártak.
A park székelyföldi kötődése, hogy udvarhelyi fafaragó készítette azt a székely kaput, amely a bejáratot ékesíti. Waum Péter lapunknak elmondta, a szobrász Kóter László ajánlotta őt az ötletgazdáknak.
– fogalmazott a székelyudvarhelyi faragó. Waum Péter kérdésünkre elmondta, alkotása két hónap alatt készült el, hat és fél méter széles, illetve négy méter magas, alapanyaga pedig tölgyfa. A baloldali kaputükrön Tiszakanyár címere, a jobboldalin pedig a magyar nemzeti címer díszeleg. A fölső zárógerendán (kontyfán) Vörösmarty Mihály Szózat című művének első két sora olvasható. A kapun saját elképzelése alapján formálta meg a székely motívumokat, mintákat. Ez egyébként a huszonkettedik székely kapuja.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!