
Az egykori MÁV-palota Csíkszeredában. Nem egyszerű döntés átadni a katonai központnak. Archív
Fotó: Pinti Attila
Közel egy éve úgy nézett ki, hogy a Temesvári sugárúti egykori MÁV-épületet kaphatja meg a Hargita Megyei Katonai Központ, így elköltözhet a csíkszeredai városházáról, de a mostani helyzetben ez egyáltalán nem biztos. Korodi Attila polgármester szerint ez az ügy kér még egy alapos elemzést, várhatóan ősszel kerül majd terítékre.
2024. május 23., 10:492024. május 23., 10:49
2024. május 23., 11:202024. május 23., 11:20
Nehéz ügy úgy helyet találni a katonai központnak nevezett hadkiegészítő parancsnokság számára, hogy ez az intézmény, a helyi önkormányzat, ugyanakkor
Tavaly júniusban körvonalazódott, hogy az évtizedek óta
A nyilvánosságra került elképzelést közfelháborodás, tiltakozás követte a városlakók részéről a közösségi oldalakon, és mint kiderült, most egyáltalán nem biztos, hogy ez meg is valósul.
Megkeresésünkre Korodi Attila csíkszeredai polgármester diplomatikusan nyilatkozott a helyzetről. Mint elmondta, beszélgettek róla, de
„Egy műemléképületből kellene a katonai központ kiköltözzön egy másik épületbe, amelynek megint van egy szimbolikus története, és bármilyen döntést hozunk, az így vagy úgy értelmezhető” – vázolta a dilemmát. Szerinte ismét napirendre kerül majd ez a téma az ősz folyamán, amikor érdemben egyeztetni kell. Hozzátette:
Az 1942-ben elkészült, csíkszeredai MÁV-palotának is nevezett épület a magyar vasúti osztálymérnökség számára épült, aztán később itt volt a Román Kommunista Párt Csík-rajoni Bizottságának székháza is, ahol
Később fogászati rendelőintézetként használták, jelenleg a Hargita Megyei Kulturális Központnak és a Hargita Népe napilap szerkesztőségének is helyet ad.
Csíkszereda önkormányzata már 2011 decemberében döntött arról, hogy nem hosszabbítják meg a városháza északi szárnyát elfoglaló katonai központ bérleti szerződést, költözésre próbálva rábírni őket.
Ugyanúgy nem járt eredménnyel az a szándék sem, hogy a Kossuth Lajos utcai, legutóbb oltóközpontként működő volt bölcsődét, illetve mentőszolgálati székházat ajánlják fel erre a célra, mivel a rendeltetés megváltoztatásához az Egészségügyi Minisztérium beleegyezésére is szükség volt, ezt pedig nem adták meg.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás