
Az egykori iparvállalatok helyén két irodaház és üres terület maradt
Fotó: Pinti Attila
Nincs még semmilyen hasznosításra vonatkozó megállapodás az egykori csíkszeredai iparvállalatok, a Hamerock (korábban IPICCF) és az UMTCF területét és megmaradt ingatlanjait birtokló tulajdonos és az esetleges befektetők között. Az ipari terület évek óta használatlanul áll.
2023. április 01., 09:102023. április 01., 09:10
Noha az évek során számtalan elképzelés felmerült már, egyelőre nincs komoly érdeklődő az egykori iparvállalatok területének megvásárlására és hasznosítására.
Ezt követően a volt üzemcsarnokok, műhelyek legnagyobb részét a két, utcára néző irodaház kivételével lebontották, utóbbiakra is vevőt keresett az új tulajdonos. Először egy ipari célú beruházás lehetősége merült fel, később,
De volt már szó autószerelő műhelyekről, ipari parkról, aztán tanműhelyekről is, ám ezek közül egyik sem bizonyult valós elképzelésnek.
– tudtuk meg a tulajdonostól, aki elmondta, nemrég egy marosvásárhelyi nagy cég képviselői nézték meg a területet, de egyelőre sem ők, sem más érdeklődő nem jött ajánlatokkal.
A Vasúti Építőanyag és Gépgyártó Vállalat (IPICCF) és a szomszédos, Erdőgépesítési, Szállítási és Útépítési Egység (UMTCF) az 1970-es, ’80-as években több mint háromezer embernek biztosított munkát, az 1989-es változások után megtörtént a privatizáció, majd később a cégek Csibi István vállalkozó érdekeltségébe kerültek. Legtovább, 2008 januárjáig az IPICCF jogutódja, a Hamerock Metall Rt. üzemelt, akkor az alkalmazottak tömegesen távoztak a kirobbant munkakonfliktus nyomán. A munka azután nem indult újra, a Hamerock Metall és az UMTCF-HAR nevet viselő cég ellen az adósságok miatt csődeljárás indult, a per 2015-ben fejeződött be, a cégeket felszámolták.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!