A bukaresti táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését – jelentette be szeptember 15-én Toró T. Tibor, a pártbejegyzést kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. „Az új romániai magyar politikai alakulat nem cél, hanem eszköz, a következő időszakban pedig a megszerzett jogi keretet kell megtölteni tartalommal” – mondta megkeresésünkre Toró T. Tibor.
2011. szeptember 15., 17:562011. szeptember 15., 17:56
2012. február 10., 13:042012. február 10., 13:04
– Elérték, hogy bejegyezzék az Néppártot. Konkrétan mi történt szeptember 15-én?
– A bukaresti táblabíróság négy és fél hónap után jóváhagyta kérelmünket. Csütörtökön közölték, hogy elfogadták az EMNT óvását, vagyis felülbírálták a törvényszék elutasító döntését. Választ adtak az összes olyan gáncsoskodó kísérletre, amely meg akarta akadályozni, hogy változzon a politikai paletta. A most megszerzett jogi keretet tartalommal kell feltölteni, a következőkben kialakítjuk a struktúrákat, és teljes erőbedobással részt veszünk a politikában.
A hétvégén az EMNT vezetősége előtt beszámolót tartunk, hiszen tőlük kaptuk a mandátumot, hogy a pártbejegyzést elindítsuk, a következő hónapokban pedig az EMNT-vel közösen kidolgozzuk a stratégiát és szövetségesek leszünk a továbbiakban is, hiszen a célunk, az értékeink azonosak, együtt küzdünk az önrendelkezésért, az autonómiáért. Az EMNT civil eszközökkel, az EMNP politikai eszközökkel.
– A gáncsoskodások miatt neheztel-e, haragszik-e valakire, valakikre?
– Örülök a sikernek, ez a meghatározó érzés. A harag nem politikai kategória, de nem esett jól, hogy akadályozni akarták a Néppárt bejegyzését. Elraboltak tőlünk négy és fél hónapot, hiszen nagyjából ennyi az az idő, amit jogi kiskapuk kihasználásával elértek, és hátráltatták az ügyet. A bejegyzés felelősséget jelent, mert immár működtetni kell, tartalommal kell megtölteni a Néppártot.
– Mi a következő lépés? Mikor választanak elnököt, elnökséget?
– A hétvégén az EMNT elnökségével egyeztetünk, itt döntünk a további szervezetépítés menetéről, a belső struktúrákról. A konkrét pártépítést egyelőre háttérbe szorítja a népszámlálás, amelyet kiemelt fontosságú ügyként kezelünk, és hozzá akarunk járulni ennek sikeréhez, hiszen a leendő eredmények roppant fontosak az erdélyi magyarság szempontjából. Ezen kívül hamarosan kezdődik a Mikó Imre-terv társadalmi vitája, amely szintén kiemelt fontosságú a gazdaság számára. Ezután megszervezzük az alakuló gyűlést, ami után az ideiglenes vezetés helyett a stabilitás lesz majd a jellemző.
– Politikailag milyen utat választanak? Marosvásárhelyen az EMNT kezdeményezte a magyar összefogást.
– Az együttműködés és a verseny közötti arany középutat kell megtalálnunk. Nem véletlen, hogy az EMNT kezdeményezte Marosvásárhelyen az összefogást, hiszen a város kiemelt stratégiai jelentőségű, amelyet az országos vezetés végig figyelemmel kísért és támogatott, és összhangban áll az országos vezetés elképzeléseivel. Mi az együttműködés hívei vagyunk, erről az EMNT eddig is többször tanubizonyságot tett, és az EMNP is ezt folytatja. Célunk, hogy a majdnem 600 000 romániai magyart, aki kiszorult, kiszorítottak, vagy úgy gondolta, hogy nem kíván résztvállalni a közéletből, szólítsuk meg, és a lehető legtöbbjüket „hozzuk vissza”. A politikai párbeszédhez nem elég egy fél, ez közös érdek kell legyen. Az EMNP bejegyzésével megteremtődött az erdélyi magyar politikai pluralizmus, mert a Tőkés László által képviselt értékrend megjelent a porondon, és remélem, legalábbis elgondolkodtatja a politikai résztvevőket, és újradefiniálják a közéleti ügyekhez való hozzáállásukat. Célunk az autonómia, ehhez pedig az EMNP eszköz.
Különleges bevetésük volt a háromszéki tűzoltóknak augusztus 22-én délelőtt: egy oltszemi lakos riasztotta őket, miután észrevette, hogy egy gólyafióka napok óta nem tud kirepülni a villanyoszlop tetején lévő fészekből.
Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.
Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.
Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.
Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.
Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.
Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.
Már csak egyetlen szintje maradt a valamikori tízemeletes épületnek, amely a hetvenes évek óta része volt a sepsiszentgyörgyi városképnek. A Bodok szállodának rövidesen nyoma sem marad.
Káosz és bizonytalanság előzi meg az idei tanévkezdést a kormány megszorító csomagja miatt. A feszültség Háromszéken is nő: a szakszervezetek pár nap múlva tüntetni készülnek, és a tanévkezdésre időzített sztrájkhoz is gyűjtik az aláírásokat.
szóljon hozzá!