Tornyosuló ellentétek a kilátó lábánál

A főépítészi hivatal mellett működő szakmai konzultatív testület levele szerint „megdöbbenéssel” értesültek arról, hogy huszonkét méter magas Krisztus-szobor és kilátó építésébe kezdtek Székelyszentlélek külterületén. A testület levelében külön kitér az urbanisztikai és építészeti szempontokra, az engedélyezés témakörére, illetve egyértelműen megfogalmazza véleményét a létesítmény kapcsán. Eszerint „ebben a méretben és formában a javasolt szobrot elfogadhatatlannak tartjuk”, valamint hangsúlyozzák, hogy „jelenleg a tervek semmilyen formában sem kerültek bemutatásra, így hivatalos álláspont nem alakítható ki annak minőségével és tartalmával kapcsolatban – ugyanakkor az engedélyezés teljes hiánya megállapítható, ami elutasítandó gyakorlat. A bizottság nyitott a javaslat megvitatására, de elveti az utólagos beleegyezés lehetőségét”.

Ez a terv teljesen idegen a helytől – mondta portálunknak Máthé Zoltán építész, a konzultatív testületként működő Terület- és Városrendezési Bizottság egyik tagja. „Egyáltalán nem fér bele a tájképbe, idegen lesz a helytől. Elsősorban a gesztus mibenlétét kérdőjelezem meg, nem pedig a építészetit. Azt kellene megvitatnia mindenkinek, hogy ennek a Krisztus-szobornak mi az üzenete a 21. században. Összességében helytelenítem az egészet” – fejtette ki Máthé Zoltán.

„Keressék meg Pro Temp Alapítvány elnökét, hiszen ő hozta az áldozatot, az övé a pénz” – mondta Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere, amikor az engedélyekről kérdeztük. Véleményt sem kívánt formálni, csak annyit mondott, hogy „végzem a munkám és amiben tudom segítem őket”.

Az alkotást kezdeményező alapítvány elnöke, Magyari Árpád a szakmai testület levele kapcsán portálunknak elmondta: „az engedélyek kilencven százaléka megvan, kedden megyünk Csíkszeredába a Terület- és Városrendezési Bizottsághoz”.

Az elképzelések szerint ekkora lesz a szobor

Egyházi törvényt nem sért

A témában telefonon kerestük meg Ft., Msgr Potyó Ferenc pápai káplánt, általános helynököt, a gyulafehérvári érsekség irodaigazgatóját, aki érdeklődésünkre elmondta: egyházi törvénnyel nem ütközik a megvalósítás, de ettől nem lesz senki vallásosabb. Az érsekség igazgatója honlapunk megkeresésére írásban is összefoglalta az egyház hivatalos véleményét, melyből kiderül, hogy a székelyszentléleki plébános április folyamán a főegyházmegyei hatóság hozzájárulását kérte a tervre és a kivitelezésre. A helyi plébános megkeresését követően az Egyházművészeti Bizottság megfogalmazta állásponját: „A beérkezett vélemények alapján az Egyházművészeti Bizottság tagjai nem javasolják az ilyen jellegű emlékmű felállítását – általa az emberek nem fognak közelebb kerülni Istenhez… Az ilyen jellegű megjelenítés idegen a székely katolikus nép kultúrájától, hagyományától, tájidegen, és pasztorális szempontból sem megfelelő.”

A bizottsági véleményezést követően, májusban Gyulafehérvár érseke levelet küldött Székelyszentlélekre. „Bizottságunk többségi javaslatát magamévá téve – osztozom véleményükben. A tervezett mű felállítását nem támogatom, de meg sem tiltom. A további intézést bölcs belátásukra bízom” – olvasható dr. Jakubinyi György érsek levelében.

Érdeklődésünkre Ft. Potyó Ferenc általános helynök még hangsúlyozta: „Az ügyintézés bölcs belátásukra volt bízva, mert saját pénzükkel azt tesznek, amit akarnak. Az útszéli keresztek felállításához sem kell egyházi engedély. Úgy gondoljuk, hogy jelen esetben a kivitelezők nem sértettek egyházi törvényt a Krisztus-szobor felállításával.”

Az avatóünnepség dátuma ki van tűzve

A szakmai kérdések között a Jézus-kilátó művészeti értéke is szerepel. Magyari Árpád, a kezdeményező Protemp alapítvány elnöke megmutatta a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus Kossuth-díjas szobrászai, Györfi Lajos és Mihály Gábor, valamint a Borókai Gábor osztályvezető aláírásával láttamozott véleményt.

Zawaczki Walter pedig elmondta: Mihály Gábornak több ilyen monumentális inoxalkotása ismert, Györfi pedig eddig több mint 60 köztéri szobor alkotója – ezért kérte szakmai véleményüket. Múlt héten pedig résztvevője volt a Gyergyóalfaluban tartott Vadárvácska alkotótábornak. Művésztársaival megbeszélték a látvány- és kivitelezési terveket. Bátorították: ideje volt egy olyan szobor elkészülésének Székelyföldön is, ami nem a keresztre feszített Jézust, hanem a Feltámadottat ábrázolja.

Visszafogják a bírálatok, de „ha beleéljük magunkat, megáll a munkafázis” – vallja. – Akiknek készül, pozitívan fogadják. „Minden munkámban örömem van. Bármelyik alkotás elkészülésének közepén szívvel-lélekkel dolgozom.”

Magyari Árpáddal felemlegettük tavaly áprilisi tanácskozásunkat. A Jézus-kilátó leglelkesebb támogatója Hajdó István atya volt. Nagyon szerette volna megérni, hogy láthassa készen… Alapítványuk tevékenységéről megtudtuk: ők építtették a bogárfalvi templomot. Annak kertjében látható a 4,70 méter magasságú Fatimai Szűzanya szobra, amely szintén Zavaczki alkotása. Szombati beszélgetésünkkor a villámhárító rendszer terveit nem tudtuk megnézni, ezt hétfőre ígérte Magyari Árpád. Mint elmondta: annak kivitelezését egy székelyszentléleki munkacsoport vállalta, ingyen.

Rákérdeztünk, hogy érintik az ellenvetések? Megemlítette: a bogárfalvi templom építése során is voltak hasonlók. „Az ellenvélemények gyorsan megváltoztak, ahogy funkcióját megkapta.” Remélik: ebben az esetben is hasonlóképpen lesz. „A 21-ei avatóünnepség dátuma ki van tűzve. Ha az Úr akarja, meglesz” – vélekedik Magyari Árpád.