
Fotó: Haáz Vince
Kós Károly tervei alapján újították fel, alakították át a 1940-es években a körtvélyfájai református templomot, amelyet a közeljövőben uniós pénzalapokból fognak megszépíteni, láthatóbbá tenni. A neves építész által megrajzolt tornyát ugyan nem tudják felépíteni, de arról a tervről sem mondtak le.
2024. október 09., 19:092024. október 09., 19:09
A Marosvásárhelytől bő húsz kilométerre levő Körtvélyfáján a XIII. és XIV. század között épült az út mentén fekvő református templom. Azért sorolták be az A kategóriás műemlékvédelmi épületek közé, mert 1948 és 1951 között Kós Károly tervei alapján restaurálták és bővítették ki. Ekkor készült el a jelenlegi templombelső, és
Amikor csaknem két éve a református gyülekezet és a gernyeszegi polgármesteri hivatal közösen pályázott a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél a templom felújítására, akkor azt szerették volna, hogy a torony is megépülhessen. A pályázat azonban csak a meglevő épület rendbetételét, a turisztikai körforgásba való beillesztését teszi lehetővé.
Az uniós pályázatról és a további lépésekről szerdán a gernyeszegi polgármesteri hivatal gyűléstermében tartottak sajtótájékoztatót az érintettek.
Kolcsár Gyula polgármester
Fotó: Haáz Vince
Kolcsár Gyula polgármester úgy értékelte, hogy
Kiemelte, azt szeretné, ha egy kis múzeumot is létrehoznának, amelyben bemutathatják majd a helyi egyházi értékeket is.
A haranglábat is felújítják
Fotó: Haáz Vince
A községközpontban, Gernyeszegen van a szintén uniós pénzalapból felújítandó Teleki kastély is, így mindkét épület a községbe vonzhatja a turistákat.
A pályázatíró cég képviselőjétől, illetve Sabău Alexandru műépítésztől megtudhattuk, hogy az uniós pályázat révén a református templom felújítására 4,45 millió lejes vissza nem térő támogatást biztosít a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Ebből elvégzik a legszükségesebb javítási és állagmegőrzési feladatokat a templomban, padlófűtést építenek ki, restaurálják az ablakokat és a régi rajzok alapján felújítják a több mint háromszáz éves haranglábat.
Fotó: Haáz Vince
De megnagyobbítják a templom körüli teret, a szomszédos óvoda udvarának egy részét pedig a templomudvarhoz csatolják, lehetővé téve ezáltal a harangláb körbejárását. A munkálatok fő célja megőrizni a műemléktemplomot és bevonzani a turistákat, látogatókat, jobban hasznosítva az épített örökséget.
Fotó: Haáz Vince
Jári Zsolt református lelkész elmondta, hogy még várnak egy engedélyt a bukaresti műemlékvédelmi hivataltól, de hamarosan meghirdetik a közbeszerzési eljárást, kiválasztva a céget, amely el fogja végezni a munkálatokat.
Jári Zsolt lelkész mutatja meg a templomot
Fotó: Haáz Vince
Úgy véli, hogy
Emellett a templom és harangláb népszerűsítését is elkezdik, október 27-én nyílt napot szerveznek, amikor bárki bejárhatja a templomot és megismerheti annak történetét, továbbá megnézheti közelebbről a haranglábat is.
Fotó: Haáz Vince
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!