
Puskavégre kerül a vaddisznók nagy része. Jelentős állományritkítással előznék meg a sertéspestis terjedését
Fotó: Barabás Ákos
Lehetetlen küldetésnek, de indokolatlannak is tartják a vadászok annak az erdészeti minisztériumi rendeletnek a végrehajtását, amelynek értelmében több mint ezer vaddisznót kellene kilőniük Hargita megyében a sertéspestis terjedésének megelőzéséért. A kórtól való félelem Udvarhelyszékre is begyűrűzött, a gazdák nem mernek süldőket vásárolni, hogy karácsonyra vágósúlyú sertéseket neveljenek.
2018. szeptember 13., 14:172018. szeptember 13., 14:17
Minisztériumi rendeletben országszerte 28 ezer, Hargita megyében 1247 vaddisznó kilövését rendelte el az erdészeti tárca, hogy megfékezzék az afrikai sertéspestis terjedését.
ez esetenként több száz vaddisznó kilövését jelenti. Hargita megyében talán a Nagy-Küküllő Vadásztársaság sürgősségi kilövési kvótája a legnagyobb, összesen 285 egyeddel kellene ritkítaniuk az állományt. Ha hozzáadják az éves kilövési keretet, akkor azt jelenti, hogy az általuk kezelt vadászterületekről ki kellene irtaniuk a vaddisznó-populáció nagy részét.
„Becslésünk szerint az udvarhelyszéki vadászterületeinken élő vaddisznók száma 895. A kilövési keret 370 egyedre szól, és ezt most megtoldották 285-tel. Azt szeretné az állam, hogy 180–200 közötti optimális egyedszám maradjon, azaz négyzetkilométerenként 0,5 vaddisznó. Azt szeretnék, hogy ennyire csökkentsük az állományt, ami őszintén szólva nagyon nehéz” – fogalmazott Mărmureanu-Bíró Leonard. A vadásztársaság igazgatójának ugyanakkor az intézkedés értelmével kapcsolatban is aggályai vannak. „Akárki akármit mond,
Jól tudjuk, hogy nálunk pajtában nevelik a disznót. A vaddisznó oda nem tud bemenni, lehetetlen, hogy érintkezzen egy háziállattal” – mondta. Hozzátette, az esztenákon tartott sertések ez alól ugyan kivételt jelentenek, de azokat a helyeket már végigjárták az állategészségügyi igazgatóság munkatársai, és elrendelték az állatok bezárását.
Mărmureanu-Bíró Leonard felháborítónak tartja, hogy az állománycsökkentés költségeit a vadásztársaságokra hárítják át. Ahhoz, hogy a kórt esetleg már hordozó kilőtt vaddisznókat ne kellejen keresztbe-kasul hordozni Udvarhelyszéken a székelyudvarhelyi hűtőházukig, minden vadászterületükre egy-egy hűtőt kellene vásárolniuk, azaz összesen nyolcat. Ellenkező esetben
hogy megfelelő hőmérsékleten tudják tartani a húsminta alapján elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményének megérkezéséig. Kiszámolták, hogy a hűtők beszerzésével és üzemeltetésével, valamint az üzemanyag- és fertőtlenítési költségekkel mintegy 200 ezer lejébe kerülne a vadásztársaságnak a sürgősségi kilövések végrehajtása, az államtól viszont semmilyen anyagi segítséget nem kapnak.
A kilövések végrehajtásával kapcsolatban gyakorlati problémák is felmerültek, a rendkívüli helyzetre való tekintettel sem oldották fel a vonatkozó vadászati előírásokat: a vaddisznókat nem lehet hajtani, csak lesből és cserkelve lehet levadászni, s bár a vad éjszaka a legaktívabb, éjellátó szemüvegek és reflektorok használata is szigorúan tilos, mint ahogyan a hangtompítóké is – nehezményezte a vadásztársaság igazgatója.
Hargita megyében négy megfelelő hűtőrendszerrel felszerelt vadbegyűjtő központ működik, térségenként egy-egy. Megnőttek ugyan a vadásztársaságok kilövési keretei, de
a kilőtt állatok megfelelő hőmérsékleten tartásához a laboreredmények megérkezéséig – mondta el megkeresésünkre Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Példaként megjegyezte, felgyorsult a hús laboratóriumi bevizsgálása is, egy szerdán reggel elküldött minta eredménye már aznap délben meg is érkezett az igazgatósághoz. A leölt vaddisznók szállításával kapcsolatos kérdésünkre kifejtette, egyelőre állományritkításról, tehát
Hargita megyét eddig elkerülte a kór, mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon, és a pánikkeltést is szeretnék elkerülni – közölte az igazgató.
A sertéspiacot megbénította a félelem. Még saját fogyasztásra sem mernek disznót nevelni a gazdák
Fotó: Thomas Campean
Az afrikai sertéspestis terjedésétől való félelem azonban már begyűrűzött a háztáji gazdaságokba, és ez valószínűleg a téli ünnepi időszakot árnyékolja majd be leginkább Székelyudvarhelyen és környékén. A térségben, ahol a háztáji disznótartás és vágás a jellemző, a gazdák nem mernek süldőket vásárolni, hogy azt felhizlalják a vágási szezonra.
„Nyár végén, ilyenkor szoktunk venni süldőket, de most már nem is merünk, és azt se tudjuk, hogy egyáltalán szabad-e. Ha valaki mer is, legfeljebb a szomszédjától vagy az utcából vásárol,
– ismertette a helyzetet a Szentimrei Cimboraság nevű székelyudvarhelyi gazdatömörülés vezetője. Bartalis Imre elmondta, szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de most egyikük se tart disznót.

A pesszimistább (netán reálisabb?) szakemberek szerint csak idő kérdése, hogy az afrikai sertéspestis mikor jelenik meg a jelenleg még fertőzésmentes térségek közé tartozó székelyföldi megyékben is. De mit tehetünk egyénenként, mire figyeljünk, mit vizsgáljunk az állaton?
„Mondják, ugye, hogy ez a kór nem ártalmas az emberre, de ez egy óriási kérdőjel. Egy ilyen állatot, amiről nem tudod, hogy fertőzött-e, hogy vágod le, hogy eszed meg, hogy adsz belőle a gyermekeidnek, unokáidnak? Azt kell mondjam, most jobb, ha nincs disznód” – foglalta össze a gazdák félelmeit a tömörülés vezetője.
Ennek viszont vélekedése szerint meglesz a böjtje karácsonykor, de jövő tavasszal is. Most ugyanis százezerszámra ölik le a disznókat országszerte, de felvetődik a kérdés, hogy honnan lesz így jövőre szaporulat, honnan és mennyiért lehet majd malacot vásárolni a pestiskrízis után.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség kérelmének, és a vonatkozó per jogerős lezárásáig felfüggesztette a közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatos eljárást.
A Segesvári Középkori Fesztivál Románia legnagyobb ilyen rendezvénye. Idén július 24-26. közt várják a több mint 25 ezer látogatót az óváros falai közé, ahol először lép fel a Debreceni Történelmi Korok Hagyományőrző Egyesület is harci bemutatókkal.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismét figyelmeztetett, hogy továbbra is terjednek olyan SMS-ek, amelyekben csalók állítólagos bírságok vagy elmaradt befizetések rendezésére szólítják fel a címzetteket.
Megharapott egy veszélyesnek minősített kutya egy 26 éves férfit hétfőn Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. A sérültet kórházba szállították, az ügyben pedig büntetőeljárás indult.
Az oktatási minisztérium közvitára bocsátott kedden egy kormányhatározat-tervezetet, amely szerint pénzjutalomban részesítik a 2026. június-júliusi országos vizsgákon tízes átlagot elért diákokat.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a fekete-tengeri gázkitermelés Romániát az Európai Unió legnagyobb földgáztermelőjévé teszi.
Hetvenkét órája dolgoznak a vízszolgáltató ügyeletesei Szászrégenben, ahol meghibásodott az a nagyméretű vízvezeték, ami az üzemből ellátja a várost. Az illetékesek szerint kedd estig megoldódhat a probléma.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás a lakáspiac élénkülésének időszakában történt, hatásai pedig az egész gazdaságban érezhetők – vélik ingatlanpiaci tanácsadók.
Két, alkohol befolyása alatt vezető sofőrrel szemben intézkedtek vasárnap a Hargita megyei rendőrök. Egy székelyudvarhelyi férfi ellen büntetőeljárás indult, míg egy jogosítvány nélkül vezető csíkkozmási férfit 24 órára őrizetbe vettek.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal honlapján kedden közzétett adatokból.
1 hozzászólás