
Puskavégre kerül a vaddisznók nagy része. Jelentős állományritkítással előznék meg a sertéspestis terjedését
Fotó: Barabás Ákos
Lehetetlen küldetésnek, de indokolatlannak is tartják a vadászok annak az erdészeti minisztériumi rendeletnek a végrehajtását, amelynek értelmében több mint ezer vaddisznót kellene kilőniük Hargita megyében a sertéspestis terjedésének megelőzéséért. A kórtól való félelem Udvarhelyszékre is begyűrűzött, a gazdák nem mernek süldőket vásárolni, hogy karácsonyra vágósúlyú sertéseket neveljenek.
2018. szeptember 13., 14:172018. szeptember 13., 14:17
Minisztériumi rendeletben országszerte 28 ezer, Hargita megyében 1247 vaddisznó kilövését rendelte el az erdészeti tárca, hogy megfékezzék az afrikai sertéspestis terjedését.
ez esetenként több száz vaddisznó kilövését jelenti. Hargita megyében talán a Nagy-Küküllő Vadásztársaság sürgősségi kilövési kvótája a legnagyobb, összesen 285 egyeddel kellene ritkítaniuk az állományt. Ha hozzáadják az éves kilövési keretet, akkor azt jelenti, hogy az általuk kezelt vadászterületekről ki kellene irtaniuk a vaddisznó-populáció nagy részét.
„Becslésünk szerint az udvarhelyszéki vadászterületeinken élő vaddisznók száma 895. A kilövési keret 370 egyedre szól, és ezt most megtoldották 285-tel. Azt szeretné az állam, hogy 180–200 közötti optimális egyedszám maradjon, azaz négyzetkilométerenként 0,5 vaddisznó. Azt szeretnék, hogy ennyire csökkentsük az állományt, ami őszintén szólva nagyon nehéz” – fogalmazott Mărmureanu-Bíró Leonard. A vadásztársaság igazgatójának ugyanakkor az intézkedés értelmével kapcsolatban is aggályai vannak. „Akárki akármit mond,
Jól tudjuk, hogy nálunk pajtában nevelik a disznót. A vaddisznó oda nem tud bemenni, lehetetlen, hogy érintkezzen egy háziállattal” – mondta. Hozzátette, az esztenákon tartott sertések ez alól ugyan kivételt jelentenek, de azokat a helyeket már végigjárták az állategészségügyi igazgatóság munkatársai, és elrendelték az állatok bezárását.
Mărmureanu-Bíró Leonard felháborítónak tartja, hogy az állománycsökkentés költségeit a vadásztársaságokra hárítják át. Ahhoz, hogy a kórt esetleg már hordozó kilőtt vaddisznókat ne kellejen keresztbe-kasul hordozni Udvarhelyszéken a székelyudvarhelyi hűtőházukig, minden vadászterületükre egy-egy hűtőt kellene vásárolniuk, azaz összesen nyolcat. Ellenkező esetben
hogy megfelelő hőmérsékleten tudják tartani a húsminta alapján elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredményének megérkezéséig. Kiszámolták, hogy a hűtők beszerzésével és üzemeltetésével, valamint az üzemanyag- és fertőtlenítési költségekkel mintegy 200 ezer lejébe kerülne a vadásztársaságnak a sürgősségi kilövések végrehajtása, az államtól viszont semmilyen anyagi segítséget nem kapnak.
A kilövések végrehajtásával kapcsolatban gyakorlati problémák is felmerültek, a rendkívüli helyzetre való tekintettel sem oldották fel a vonatkozó vadászati előírásokat: a vaddisznókat nem lehet hajtani, csak lesből és cserkelve lehet levadászni, s bár a vad éjszaka a legaktívabb, éjellátó szemüvegek és reflektorok használata is szigorúan tilos, mint ahogyan a hangtompítóké is – nehezményezte a vadásztársaság igazgatója.
Hargita megyében négy megfelelő hűtőrendszerrel felszerelt vadbegyűjtő központ működik, térségenként egy-egy. Megnőttek ugyan a vadásztársaságok kilövési keretei, de
a kilőtt állatok megfelelő hőmérsékleten tartásához a laboreredmények megérkezéséig – mondta el megkeresésünkre Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Példaként megjegyezte, felgyorsult a hús laboratóriumi bevizsgálása is, egy szerdán reggel elküldött minta eredménye már aznap délben meg is érkezett az igazgatósághoz. A leölt vaddisznók szállításával kapcsolatos kérdésünkre kifejtette, egyelőre állományritkításról, tehát
Hargita megyét eddig elkerülte a kór, mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon, és a pánikkeltést is szeretnék elkerülni – közölte az igazgató.
A sertéspiacot megbénította a félelem. Még saját fogyasztásra sem mernek disznót nevelni a gazdák
Fotó: Thomas Campean
Az afrikai sertéspestis terjedésétől való félelem azonban már begyűrűzött a háztáji gazdaságokba, és ez valószínűleg a téli ünnepi időszakot árnyékolja majd be leginkább Székelyudvarhelyen és környékén. A térségben, ahol a háztáji disznótartás és vágás a jellemző, a gazdák nem mernek süldőket vásárolni, hogy azt felhizlalják a vágási szezonra.
„Nyár végén, ilyenkor szoktunk venni süldőket, de most már nem is merünk, és azt se tudjuk, hogy egyáltalán szabad-e. Ha valaki mer is, legfeljebb a szomszédjától vagy az utcából vásárol,
– ismertette a helyzetet a Szentimrei Cimboraság nevű székelyudvarhelyi gazdatömörülés vezetője. Bartalis Imre elmondta, szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de most egyikük se tart disznót.

A pesszimistább (netán reálisabb?) szakemberek szerint csak idő kérdése, hogy az afrikai sertéspestis mikor jelenik meg a jelenleg még fertőzésmentes térségek közé tartozó székelyföldi megyékben is. De mit tehetünk egyénenként, mire figyeljünk, mit vizsgáljunk az állaton?
„Mondják, ugye, hogy ez a kór nem ártalmas az emberre, de ez egy óriási kérdőjel. Egy ilyen állatot, amiről nem tudod, hogy fertőzött-e, hogy vágod le, hogy eszed meg, hogy adsz belőle a gyermekeidnek, unokáidnak? Azt kell mondjam, most jobb, ha nincs disznód” – foglalta össze a gazdák félelmeit a tömörülés vezetője.
Ennek viszont vélekedése szerint meglesz a böjtje karácsonykor, de jövő tavasszal is. Most ugyanis százezerszámra ölik le a disznókat országszerte, de felvetődik a kérdés, hogy honnan lesz így jövőre szaporulat, honnan és mennyiért lehet majd malacot vásárolni a pestiskrízis után.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
1 hozzászólás